Zárvatermők > kétszikűek > szulákfélék > borzas szulák (Convolvulus cantabrica)
Borzas szulák (Convolvulus cantabrica)
Minden vélemény számít!
Gyilkos csomorika (Cicuta virosa)
Zárvatermők > kétszikűek > ernyősvirágzatúak > gyilkos csomorika (Cicuta virosa)
Soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odaratum)
Zárvatermők > egyszikűek > gyöngyvirágfélék > soktérdű salamonpecsét (Polygonatum odoratum)
Pusztai meténg (Vinca herbacea)
Zárvatermők > kétszikűek > meténgfélék > pusztai meténg (Vinca herbacea)
Csodabogyó (Ruscus) fajok
Zárvatermők > egyszikűek > csodabogyófélék > szúrós csodabogyó (Ruscus acuelatus)
Zárvatermők > egyszikűek > csodabogyófélék > lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum)
A csodabogyók nem véletlenül kapták a nevüket. Mindkét hazai fajuk örökzöld, alacsonyra nővő törpecserje. Egymagvú, élénk piros bogyótermésük, ami egész télen a növényen marad, mintha a levelük közepéből nőne ki! Botanikailag különlegesség, hogy a növénynek nincsenek valódi levelei, amit levélnek gondolnánk, azok a levelek szerepét átvevő, fotoszintetizálásra módosult szárak, ún. fillokládiumok. Így hát a virágok nem a levelekből, hanem a szokásos helyről, a szárból indulnak ki. Mindkét faj főként a Dél-Dunántúl lomerdőiben fordul elő, a szúrós csodabogyó néha kifejezetten gyakori lehet, a lónyelvű sokkal lokálisabb.
Védettségük legfőbb oka az volt, hogy főként a szúrós csodabogyót tonnaszám (ez most nem túlzás) gyűjtötték, hiszen örökzöld növényként igen kedvelt, alig hervadó, tartós virágkötészeti anyag volt. A csodabogyók kora tavasszal virágoznak, virágaik hármas szimmetriát mutatnak. Mindkét faj védett, a szúrós csodabogyó természetvédelmi értéke 10 000 Ft, a ritkább lónyelvű csodabogyóé 50 000 Ft.
https://xn--vadonles-8sb.hu/fajok/szuros_csodabogyo
https://www.turistamagazin.hu/hir/mar-a-lonyelvu-csodabogyo-is-viragzik-de-mi-a-csuda-az
https://molnar-v-attila.blogspot.com/2014/11/magyarorszag-novenyritkasagai-lonyelvu.html
Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
Harasztok > páfrányok > pajzsikafélék > erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Zárvatermők > kétszikűek > tátogatófélék > piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)
Homokfutrinkák (Cicindela-fajok)
A homokfutrinkák igazi futóbogarak, hosszú és karcsú lábaikkal igén fürgén mozognak a talajon, ha pedig veszélyben érzik magukat sebesen szárnyra kapnak, hogy aztán néhány méterrel arrébb újra leszálljanak. Fejükön kétoldalt a fej méretéhez képest óriási összetett szemeket viselnek, fogazott rágóik is hatalmasak, összecsukva keresztezik egymást. Mind a kifejlett bogarak, mind lárváik ragadozók, de a lárvák rejtett életmódot élnek, a laza talajba épített függőleges fogócsőben élnek, aminek tetejét lapos fejükkel zárják le. A talajfelszínen mozgó áldozataikat hirtelen mozdulattal elkapják és a lakócső alján fogyasztják el.
A homokfutrinka formák közé Magyarországon 3 nemzetség 8 faja tartozik, ezek a következők:
- sziki homokfutrinka (Calomera littoralis nemoralis)
- mezei homokfutrinka (Cicindela campestris),
- öves homokfutrinka (Cicindela soluta),
- nyugati homokfutrinka (Cicindela transversalis),
- pannon homokfutrinka (Cicindela soluta pannonica), és a
- erdei homokfutrinka (Cicindela sylvicola)
- parti homokfutrinka (Cylindera arenaria viennensis)
- parlagi homokfutrinka (Cylindera germanica)
Nyerges szöcske (Ephippiger ephippiger)
Ízeltlábúak > rovarok > egyenesszárnyúak > fürgeszöcskék > nyerges szöcske (Ephippiger ephippiger)
A nyerges szöcske egy viszonylag nagytermetű (20-35 mm), röpképtelen szöcskefajunk. Szárnyai kifejlett korában is csökevényesek maradnak, de pikkelyszerű maradványuk jól látható az állaton. Az imágók általában júliustól októberig figyelhetők meg, alapszínük zöld vagy barnás egyaránt lehet, a nőstényeknek jól látható, kardszerű tojócsövük is van, a hím példányoknak csak két apróbb cercusuk van. Főként növényekkel táplálkozik, bár néha kisebb rovarokat is elfogyaszt. Melegkedvelő állat: kedveli a cserjékben gazdag déli fekvésű domboldalakat, karsztbokoredőket. Hangja jellegzetes, éles. Általában a cserjeszinten tartózkodik, zavarásra ledobja magát. Magyarországon sokfelé előfordul, bár nem tartozik a kimondottan gyakori szöcskefajok közé.
Ikrás fogasír (Cardamine glanduligera)
Zárvatermők > kétszikűek > keresztesvirágúak > ikrás fogasír (Cardamine glandulifera)
