Szarvasbogarak

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > szarvasbogárfélék 

Nagy szarvasbogár (hím)
Nagy szarvasbogár (nőstény)
Nagy szarvasbogár nőstény portré

A Szarvasbogarak családjának (Lucanidae) a világon mintegy 1200 faja fordul elő, közülük sok igen nagy termetű. Magyarországon viszont csupán 6 fajuk őshonos:
1. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
2. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
3. Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
4. Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)
5. Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
6. Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
Mindegyik szarvasbogárfajra jellemző a lemezes végű, térdesen megtört csáp és a lábszárak külső részén kialakuló fogak, fogacskák. Mind a hat fajuk védett.

Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
Elpusztult hím nagy szarvasbogár
Nagy szavasbogár (lucanus cervus) nőstény, térdes csáp

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Zárvatermők > Kétszikűek > ajakosok > pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Magyarországon ritka árvacsalán faj, nagy mérete (-50 cm) és nagyméretű levelei és virágai alapján jól elkülöníthető a többi árvacsalántól. Nyugat-balkáni elterjedésű (illír) faj, Magyarországról elsőként Clusius, majd 1802-ben Kitaibel Pál is említi. A növény erdőkben, erdőszéleken fordul elő, főként bükkösökben és gyertyános tölgyesekben. Bíborszínű ajakos virágai – mint a többi árvacsalán esetében is – örvökben állnak, a párta csöve felfújt (pufók – pofók). Virágzási ideje tavasszal, március és május között van. Termése makkocska termés. A levelei keresztben átellenes állásúak, 5-12 cm szélesek, a levélszél durván 2x fűrészes. A hasonló foltos árvacsalánnal ellentétben ez a növény nem fejleszt indákat. Ismertek dísznövényként termesztett fajtái is, de vadon nálunk csak Zákány-Őrtilos környékén, illetve a Visegrádi-hegységben él néhány kisebb populációja. Védett, ritka faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. 

Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Zárvatermők > Egyszikűek > liliomfélék > erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)
Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Virága sárga v. krémszínű, a lepel hegyes, kb. 4-6 cm hosszú. Levele keskeny, lapos, szürkészöld. Toktermése három rekeszű, sokmagvú. Dísznövény, ami azonban kivadulva (templom)kertekben, temetőkben néhány helyen előfordul az országban. https://savariamuseum.blog.hu/2023/06/02/sarga_viraglampa

Kakasmandikó – Erythronium dens-canis

Zárvatermők > kétszikűek > liliomfélék > európai kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Egyik legszebb kora tavaszi vadvirágunk, jellegzetes virága és foltos levelei miatt mással nemigen téveszthető össze. Hazánkban leginkább a Dunántúl déli és nyugati részén, illetve ÉK Magyarországon (pl. a Tornai-karszton) bükkösökben ill. gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele, a kora tavaszi geofiton aszpektus tagja. Hagymagumójából két zöld, de barna foltos tőlevél és egyetlen, vöröses-barnás tőkocsányon ülő élénkrózsaszín virág fejlődik. A lepellevek először előre-, majd jellegzetesen hátrahajlók. Porzói feltűnő, kékeslila színűek. Virágzási ideje általában március-áprilisban van. A növény alacsony termetű, mintegy 15-25 cm magas. Levele később elveszíti foltjait (teljesen kizöldül), majd a termésérés után minden föld feletti része elszárad, és a növény visszahúzódik a talajba. Védett, ritka faj, amit az illegális gyűjtés is veszélyeztet. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=324