Tájak kategória bejegyzései

Palackfa (Adenium obesum subsp. socotranum)

Zárvatermők > kétszikűek > meténgfélék > Adenium obesum subsp. socotranum

Palackfa (Jemen, Socotra)
Palackfa (Jemen, Socotra)
Palackfa (Jemen, Socotra)
Táj palackfákkal és sárkányvérfákkal (Jemen, Socotra)
Táj palackfákkal (Jemen, Socotra)

Eredeti élőhelyükön (Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten, valamint Socotra-szigetén) akár 3-4 méteres magasságúra is megnőhetnek ezek pozsgás növények. Rendkívül szárazságtűrőek, megvastagodott szárukban tetemes mennyiségű vizet képesek raktározni. A tárolt folyadék nem fogyasztható, a növény embernek és legelő állatnak egyaránt mérgező. A növény rendszertanilag a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozik, a hazai fajok közül a kis télizöld és a pusztai meténg virága, virágszerkezete hasonló felépítésű. Megvastagodott szára rendkívül változatos alakú, gyakorlatilag nincs két egyforma példány, a szabályos megnyúlt palack formától a több törzsű, elágazó, szabálytalan változatig szinte bármilyen lehet a vastagodás. A pozsgáskedvelők körében a növény nagyon népszerű, számtalan változatát nemesítették ki. Socotra szigetén bennszülött alfaja él.

Nyúl a pusztán

Gerincesek > emlősök > méhlepényes emlősök > nyúlalakúak > nyúlfélék > mezei nyúl (Lepus europaeus)

Mezei nyúl lapulóban
Nyuszi hopp!
A ritka repülő nyúl
Már biztosnságban...

A békési pusztán sétálva fedeztem fel ezt a lapuló mezei nyulat, ami annyira bízott a mimikrijében, hogy egészen közel engedett, de aztán, hogy lepleződött…

A Magyarországon honos két nyúlfaj közül (mezei és üregi) ez a nagyobb. Mivel nem ás föld alatti járatokat, jóval gyakrabban találkozhatunk vele. Növényevők, többnyire fűféléket és más lágyszárú növényeket, télen fák és bokrok kérgét és rügyeit, magvakat fogyasztanak. A művelt mezőgazdasági területek segítik elterjedésüket, ezek búvóhelyként és táplálékként egyaránt fontosak számukra. Metszőfogai folyamatosan nőnek, szemfogai hiányoznak, zápfogai redős felületűek. Összesen 6 metszőfoga van, ebből 2 a felső két, nagyobb metszőfog mögött!

Szemei hatalmasak, a fejen oldalt helyezkednek el, nagy látóteret, de korlátozottabb térlátást biztosítva az állatnak. Veszély esetén fülüket hátrahajtva lelapulnak, bízva rejtőszínükben (1. kép), de ha ez nem működik nagy ugrásokkal (2-3. kép) vagy cikcakkban futva menekülnek el. Sebességük ilyenkor elérheti a 60-70 km/órát is, amit a hátsó lábkon található speciális talpszőrzet is segít (tapadás, gyors irányváltások).

Fiókái nyitott szemmel és finom szőrzettel fedetten a talajfelszínen jönnek a világra, és pár órán belül már futni is tudnak, de jellemzően az anya távollétében a földhöz lapultan várakoznak. Nem védett, rendszeresen vadásszák.

Tehén a réten

Bulgária
Észtország
Montenegró

Az ember – főleg ha magashegységben túrázik – előbb utóbb összefut legelésző tehenekkel. A jószágok többnyire illedelmesen viselkednek, vagyis ha mi nem abajgatjuk őket, legfeljebb kíváncsian nézegetnek, ha pedig közelebb megyünk, fürgén arrébb kocognak. A montenegrói tehén (3. kép) az egyetlen, aminek a fülében nem láttam bilétát.