Növények kategória bejegyzései

Ranunculus reptans

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > Ranunculus reptans

Ranunculus reptans
Ranunculus reptans

Kimondottan apró, alig 5-6 cm magas boglárkaféle. Mindig vízközelben találkozhatunk vele, kedveli a vízpartokat, a nyílt iszap- vagy homokfelszíneket, jellegzetes pionír faj. Levele 1-2 mm széles, keskeny, lándzsás. Hosszú, akár fél métert is elérő indákkal terjed, ezek a levélcsomóknál legyökereznek, ideális helyen akár sűrűbb gyepet is képezhet. Magyarországon jelenleg nem fordul elő, bár vándorló vízimadarak lábán vagy csőrén szállított apró magjai révén akár hazánkban is megjelenhet. Neve alapján összetéveszthető a nálunk is élő, gyakori kúszó boglárkával (Ranunculus repens), de ez jóval nagyobb termetű és más habitusú – bár szintén vízközelben élő faj. (A képek Norvégiában készültek.)

Lápi tőzegeper (Comarum palustre)

Zárvatermők > kétszikűek > rózsafélék > lápi tőzegeper (Comarum palustre)

Lápi tőzegeper (Comarum palustre)
Lápi tőzegeper (Comarum palustre)

Különleges, a tőzeges lápokhoz, láprétekhez kötődő évelő növényfaj. A Kárpát-medencében igen ritka, jégkorszaki (glaciális) reliktumfajnak számít, tőlünk északabbra egyre gyakoribbá válik. Általában 20-60 cm magasságú, kúszó gyöktörzse fásodó, szára kevéssé elágazó. Összetett levelei páratlanul szárnyaltak, jellemzően 5 (3-7) durván fűrészes szélű levélkéből állnak. Virágai jellegzetesek, csészelevelei hosszabbak a szirmoknál, mindkettő sötétbordó. A csészék termésérésig megmaradnak. A virág vacok része kidomborodó, az érett magok közvetlenül a termés felszínén vannak (1. kép), így tényleg kissé eperszerű, de belseje szivacsos, nem ehető.

Magyarországon a lápok vízszintingadozása (kiszáradása) és a globális felmelegedés egyaránt veszélyezteti, de a műtrágyázásra is igen érzékeny. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.