Növények kategória bejegyzései

Fátyolos nőszirom (Iris spuria)

Zárvatermők > egyszikűek > nősziromfélék > fátyolos nőszirom (Iris spuria)

Fátyolos nőszirom (Iris spuria) virágos hajtás
Fátyolos nőszirom (Iris spuria) bimbó

Hát, jelenleg ennyi. Olyan aszály van a Kiskunságban, hogy a felkeresett „lápréten” a fátyolos nőszirmok többsége nem is virágzik, levelük is alig van, és sajnos több olyan egyedet is láttam, amelyiknek már bimbós állapotban elszáradt a virágja… Nagyon kéne egy jó kiadós eső országszerte!

Magamnak küldöm ezt a dalt, a felejthetetlen Császár Előd énekelte. Refrénje: „Megtalállak még, tudom hogy ennyi még nem elég” 

Plantago reniformis

Zárvatermők > kétszikűek > útifűfélék > Plantago reniformis

Plantago reniformis (Montenegro)
Plantago reniformis (Montenegro)

Magyarországon nem fordul elő, a Dinári-hegység bennszülött reliktumfaja (Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Albánia és Görögország) viszonylag szűk elterjedési területtel. Évelő növény, jellemző élőhelyei a havasi rétek, általában 1500-2300 m között, de előfordul bolygatottabb helyeken (néha pl. utak mentén) is. Nagyméretű levelei tőlevélrózsát alkotnak, kerekdedek vagy oválisak, gyakran „gyűrött” hatásúak, szélük szabálytalanul és ritkásan fogazott. Levélnyele olyan hosszú vagy kissé hosszabb, mint a levéllemez. Virágzata az útifűfélékre jellemző fehér virágzat, virágzási ideje május-július hónapokban van.  

Csillárkamoszat (Chara vulgaris)

Csillárkamoszatok > Characeae > közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)

Közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)
Közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)

A csillárkamoszatok különös felépítésű növények. Régebben a zöldmoszatok törzsébe sorolták őket, újabban azoktól elkülönült törzsbe (Charophyta) tartoznak. Álszövetes felépítésűek, gyökér-, szár- és levélszerű részeik vannak, de valódi szöveteik még nincsenek. Méretük 10-100 cm közötti, általában sekély, könnyen felmelegedő vizek lakói, ahol akár tömegesek is lehetnek. Szárszerű részeiken örvösen álló, leginkább a zsurlókra emlékeztető oldalágakat hoznak, de a zsurlókkal ellentétben ez a központi tengely spirális (csavarodott), ilyet a fejlett növényeknél nem találunk. Ivarszerveik nyár végére alakulnak ki, ovális, zöldes színű női, és narancssársás hímivarszerveik fejlődnek, ezek az oldalelágazások tövében találhatók. A csillárkamoszatok világhírű magyar kutatója volt Filarszky Nándor (1858-1943), aki három évtizeden át vezette és modernizálta a Természettudományi Múzeum Növénytárát.

https://trianon.nhmus.hu/hu/trianon-eloestejen/novenytar/a-novenytar-es-gyujtemenyei-a-szazadfordulotol-az-1920-as-evekig