Hazánkban nagyon ritka, tőzegmohalápokhoz kötődő rovaremésztő növény. Rovarfogásra módosult levelei tőlevélrózsát alkotnak, kerekded formájúak és hosszú nyelűek, minden levélen nagyszámú pirosas színű mirigyszőr (tentákulum) található. Mivel ez a faj is nitrogénben szegény talajon él, a szükséges nitrogénvegyületeket állati fehérjék bontásából pótolja, emellett alap növényi tevékenységként fotoszintetizál is. A levélen látható sok apró csepp mindegyike ragadós váladékot tartalmaz, így a rászálló kisebb rovarok – tipikusan szúnyogok és kisebb legyek – csapdába esnek. A levél szomszédos tentákulumai is lassan a zsákmány felé hajlanak, majd a rögzített rovart megemészti a növény. A kitint nem tudja enzimekkel lebontani, így az állat váza (kitinkutikula) a levél felületén marad. Egy-egy levél csak néhány rovart képes elejteni, azután elhal és újabb levél képződik. Virágzata több apró, fehéres öttagú virágból áll, virágzási ideje július-augusztusban van.

A fajt a tőzegmohás lápok vízszintjének csökkenése, kiszáradása, valamit a vízszennyezés (műtrágyázás) veszélyezteti elsősorban. Legközelebbi hazai rokona az hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) már évtizedekkel ezelőtt kipusztult az ország területéről.

A kereklevelű harmatfű védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.