Sisakos sáska (Acrida ungarica)
Sisakos sáska (Acrida ungarica)
Minden vélemény számít!
Címke: védett fajok
Pofók árvacsalán
Pufók árvacsalán (Lamium orvala)
A pofók árvacsalán (Lamium orvala) Magyarországon ritka árvacsalán faj, nagy mérete (-50 cm) és nagyméretű levelei és virágai alapján jól elkülöníthető a többi árvacsalántól. Nyugat-balkán (illír) elterjedésű faj, Magyarországról elsőként Clusius, majd 1802-ben Kitaibel Pál is említi. A növény erdőkben, erdőszéleken fordul elő, főként bükkösökben és gyertyános tölgyesekben. Bíborszínű ajakos virágai – mint a többi árvacsalán esetében – örvökben állnak, a párta csöve felfújt (pufók – pofók). Virágzási ideje tavasszal, március és május között van, Termése makkocska termés. A levelei keresztben átellenes állásúak, 5-12 cm szélesek, a levélszél durván 2x fűrűszes. A hasonló foltos árvacsalánnal ellentétben ez a növény nem fejleszt indákat. ismertek dísznövényként termesztett fajtái is, vadon nálunk csak Zákány-Őrtilos környékén, illetve a Visegrádi-hegységben él néhány kisebb populációja. Védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft
https://www.terra.hu/haznov/htm/Lamium.orvala.html
Barna varangy – Bufo bufo
Barna varangy (Bufo bufo)
Tartós szegfű – Dianthus diutinus
Tartós szegfű – Dianthus diutinus
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
https://greenfo.hu/hir/tartosan-tulel-a-tartos-szegfu/
Áfonyák
 Felete áfonya – Vaccinium myrtillus © Buday Ádám |  Vörös áfonya – Vaccinium vitis-idaea © Buday Ádám |  Tőzegáfonya – Vaccinium oxycoccos © Buday Ádám |
Óriás tőrösdarázs – Megascolia maculata
Óriás tőrösdarázs nősténye © Buday Ádám
Európa legnagyobb testű darazsa, de kinézete és félelmet keltő zúgása ellenére jámbor, nem támadékony faj. Az utóbbi években egyedszáma megemelkedett, gyakrabban kerül szem elé, ezért szinte médiasztár lett, több helyen is írnak róla, szerencsére pozitív kicsengéssel.
Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
https://www.turistamagazin.hu/hir/sokfele-lehet-latni-a-szerelemre-ehes-oriasokat
https://www.knp.hu/hu/hirek/nem-veszelyes-az-orias-torosdarazs-376
https://www.bnpi.hu/hu/hir/minden-amit-az-orias-torosdarazsrol-tudni-akartal
Keleti bazsarózsa – Paeonia tenuifolia
 Keleti bazsarózsa – Paeonia tenuifolia © Buday Ádám |  Keleti bazsarózsa – Paeonia tenuifolia – © Buday Ádám |  Keleti bazsarózsa termőhelye © Buday Ádám |
 Keleti bazsarózsa termőhelyén © Buday Ádám |  Bimbós keleti bazsarózsa © Buday Ádám |  Keleti bazsarózsa (termések) © Buday Ádám |
A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) hazai előfordulására csak 2007-ben derült fény, ekkor találták meg a növény egy kicsi, kb. 12-15 tőből álló populációját a Hegyalján. A Kárpát-medencében ezen kívül csak Erdélyben (Maros-megye, Mezőzáh) ismert egy jóval nagyobb populációja. A növény évelő, lágyszárú, bokrocskái 25-30 cm magasak, az idős tövek többvirágúak. Virágai nagyok, 7-8 cm átmérőjűek bíbor színűek. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április-májusban van. Kerti dísznövényként („kaporlevelű bazsarózsa”) több fajtáját is ültetik.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://www.turistamagazin.hu/hir/a-gyonyoru-keleti-bazsarozsa-is-kibontotta-szirmait
https://ng.24.hu/termeszet/2023/05/16/vad-bazsarozsak-nyomaban/
Keleti rablópille – Libelloides macaronius
 Keleti rablópille © Buday Ádám |  Keleti rablópille © Buday Ádám |  Keleti rablópille © Buday Ádám |
A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. A rablópilléknek Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő.
Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Lárvájuk is ragadozó.
Magyarországon fokozottan védett: természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille
https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508
https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/
Pilisi len – Linum dolomiticim
 Pilisi len – Linum dolomiticum © Buday Ádám |  Pilisi len – Linum dolomiticum © Buday Ádám |  Pilisi len – Linum dolomiticum © Buday Ádám |
Bennszülött növényünk, amely egyedül a Budai-hegységben Pilisszentiván és Nagykovácsi között, a Szánások domboldalain fordul elő, nyílt vagy zárt dolomit sziklagyepben. Innen kapta másik nevét is: dolomitlakó len. A fajt Borbás Vince botanikus fedezte fel és írta le 1897-ben.
A növény alacsony termetű, kopasz, töve fásodó, levelei tőlevélrózsát alkotnak. Virágai nagyok, ragyogó sárgák, ötszirmúak. Jellemzően április végén, május elején virágzik.
Termőhelye mikroklímája magashegyi jellemzőket is mutat, legközelebbi rokonai is hasonló élőhelyeken élnek a Balkán-félszigeten.
Unikális faj, a világon kizárólag itt fordul elő.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/pilisszentivan-egyedulallo-erteke-a-pilisi-len
 Pilisi len – Linum dolomiticum |  Pilisi len – Linum dolomiticum |  Pilisi len – Linum dolomiticum |
Volgai hérics – Adonis volgensis
 Volgai hérics – Adonis volgensis © Buday Ádám |  Volgai hérics – Adonis volgensis © Buday Ádám |  Volgai hérics – Adonis volgensis © Buday Ádám |
A növényt idehaza sokáig erdélyi héricsnek nevezték (Adonis transsylvanica, illetve Adonis x hybrida néven), azonban néhány éve a genetikai vizsgálatok alapján kiderült, ahogy a magyarországi állomány nem hibrid eredetű, mint az erdélyi populáció, hanem „tiszta” volgamenti hérics (Adonis volgensis).
A növényt viszonylag későn, csak 1935-ben fedezték fel Magyarországon, egyedszáma az 1936-os számláláskor összesen 463 tő volt. Ez a szám folyamatosan csökkent, így a hazai populáció az 1970-es évekre a kipusztulás szélére sodródott (1963-ban már csupán 93 példányt találtak).
Pusztulásának, ritkaságának több oka is van: elsősorban élőhelyének, a valamikor nagy kiterjedésű löszpusztagyepeknek mezőgazdasági művelésbe vonása (a gyepek feltörése, felszántása), illetve a főként állatgyógyszerként történő gyűjtése (gyökerét gennyes gyulladások ellen használták a gazdák, táragy ill. tályoggyökér néven gyűjtötték, piacon árulták).
A volgamenti hérics volt az első növény Magyarországon, melyet 1971-ben védetté nyilvánítottak az akkor ismert termőhelyeivel együtt. A védetté nyilvánítást követően a populációk egyedszáma örvendetesen gyarapodott, mára több ezres nagyságú.A nagyon hasonló, de sokkal gyakoribb tavaszi héricshez (Adonis vernalis) képest laposabb és szélesebb levelei és sötétebb sárga virágai vannak, valamint a tavaszi hériccsel ellentétben a növény enyhén szőrözött. Az idős tövek több hajtással (10+) rendelkeznek, a virágok száma pedig elérheti a 25-30-at is. Virágzási ideje áprilisban van.
Jelenlegi populációi Békés-megyében vannak (illetve egy 2012-ben találtak egy kisebb populációt Jász-Nagykun-Szolnok megyében is).
Termőhelyére a legnagyobb veszélyt talán a cserjésedés jelenti, a legelő állatok mérgező anyagai (íze) miatt elkerülik.
Fokozottan védett faj, jelenlegi természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/02/10/volgamenti-herics-legritkabb-noveny-viragzik-csorvasi-loszgyep/