Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > szalagos hólyaghúzó (Mylabris variabilis)
Egy rokon faj: a pettyes hólyaghúzó
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > csinos nünüke (Meloe decorus)
Apró termetű (12-20 mm) a többi hazai nünükéhez képest fürgébb jószág. Előtora és feje sűrűn pontozott, liláskék, irizáló, a teste többi része kék. Az 1989-ben megjelent Vörös Könyvben a következő szerepel a fajról: „Régi, klasszikus élőhelyei (fenyőtelepítés miatt) nagyrészt megsemmisültek, újabb élőhelyeit még nem sikerült felfedezni. Egyelőre eltűntnek kell tekintenünk.”
Szerencsére azóta több populációját is megtalálták országszerte, de a faj így is elég ritkának számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > óriás nünüke (Meloe cicatricosus)
Hazánkban ez a nünükefaj nő a legnagyobbra, a nőstények testhossza (ezek a nagyobbak, a hímek kisebbek) akár a 42-45 mm-t is elérheti. Mint minden nünükének, ennek a fajnak is csökevényesen a szárnyai, hártyás szárnyuk teljesen hiányzik, fedőszárnyaik is rövidek, gyengén kitinizáltak, a bogarak röpképtelenek.
Az óriás nünüke alapszíne fekete, de lábai és csápjai szőrzete kék (1. kép). Szárnyfedőinek mintázata bőrszerűen ráncolt. Előtora a fej irányában kiszélesedő, oldalt kissé kiálló kis csücsökben végződik. Lárvái speciális fejlődésű paraziták (lásd az uráli nünüke és a pettyes hólyaghúzó leírását)
Védett bogárfajunk, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > uráli nünüke (Meloe uralensis)
A nünükék jellegzetes, csökevényes szárnyú bogarak, alsó hártyás szárnyuk egyáltalán nincs, a felső pedig alig ér a potrohuk feléig. Testük egyébként is puha, vékonyan kitines, ami azért lehetséges, mert testfolyadékuk erősen mérgező kantaridint tartalmaz, így a ragadozók elkerülik őket. Hazánkban 14 nünüke-faj fordul elő, főképp az országnak azokon a területein, ahol nagyszámban élnek vadon méhfélék. A nünüke lárvák ugyanis élősködők, a talajba lerakott petékből kikelő lárvák a virágokra mászva belekapaszkodnak (szerencsés esetben) a méhekbe, hogy azokkal a földben lévő méhfészekbe vitessék magukat. Itt a lárvák a méhek lerakott petéit, illetve a raktározott táplálékukat fogyasztják, miközben többször vedlenek és átalakulnak.
A nünükék nőstényeinek hatalmas potrohában akár több ezer pete is lehet, ez a nagyszámú utód szükséges ahhoz, hogy a speciális életmódjuk miatti jelentős pusztulást ellensúlyozzák.
Az uráli nünüke a ritkább nünüke fajok közé tartozik, teste fekete (csak a hasoldalán látható kékes árnyalat), szárnyfedője és tora zsírfényű, finoman pontozott. A lárvákkal ellentétben a kifejlett bogarak növényevők, a képen éppen zsenge füvet fogyaszt a főhős.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)
A hólyaghúzó bogarak neve elég beszédes: a fajok többsége zavarásra a lábak ízületeinél vagy a szájszervénél erősen mérgező, kantaridin tartalmú sárgás testnedvet választ ki, ami a bőrre kerülve erős gyulladást, folyadékkal telt hólyagosodást okoz. Magyarországon a hólyaghúzófélék családjának 42 faja honos, legismertebbek a röpképtelen, tavasszal aktív nünüke fajok. Másik érdekességük a rendkívül bonyolult egyedfejlődésük (hipermetamorfózis), ami a többféle, erősen eltérő kinézetű és életmódú lárvaalakot jelenti.
A lárvák élősködők, különféle fullánkos hártyásszárnyúakon, főként méhféléken, azok fészkében fejlődnek.
A pettyes hólyaghúzó egy viszonylag gyakori faj, Magyarországon sokfelé előfordul. Szájszerve rágásra alkalmatlan, de ügyesen képes felnyitni a virágok kelyhét, hogy a táplálékául szolgáló nektárhoz hozzáférhessen.