Címke: Meloidae

Uráli nünüke (Meloe uralensis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > hólyaghúzófélék > uráli nünüke (Meloe uralensis)

Uráli nünüke (Meloe uralensis)

A nünükék jellegzetes, csökevényes szárnyú bogarak, alsó hártyás szárnyuk egyáltalán nincs, a felső pedig alig ér a potrohuk feléig. Testük egyébként is puha, vékonyan kitines, ami azért lehetséges, mert testfolyadékuk erősen mérgező kantaridint tartalmaz, így a ragadozók elkerülik őket. Hazánkban 14 nünüke-faj fordul elő, főképp az országnak azokon a területein, ahol nagyszámban élnek vadon méhfélék. A nünüke lárvák ugyanis élősködők, a talajba lerakott petékből kikelő lárvák a virágokra mászva belekapaszkodnak (szerencsés esetben) a méhekbe, hogy azokkal a földben lévő méhfészekbe vitessék magukat. Itt a lárvák a méhek lerakott petéit, illetve a raktározott táplálékukat fogyasztják, miközben többször vedlenek és átalakulnak.

A nünükék nőstényeinek hatalmas potrohában akár több ezer pete is lehet, ez a nagyszámú utód szükséges ahhoz, hogy a speciális életmódjuk miatti jelentős pusztulást ellensúlyozzák.

Az uráli nünüke a ritkább nünüke fajok közé tartozik, teste fekete (csak a hasoldalán látható kékes árnyalat), szárnyfedője és tora zsírfényű, finoman pontozott. A lárvákkal ellentétben a kifejlett bogarak növényevők, a képen éppen zsenge füvet fogyaszt a főhős.

Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > hólyaghúzófélék > pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

Pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

A hólyaghúzó bogarak neve elég beszédes: a fajok többsége zavarásra a lábak ízületeinél vagy a szájszervénél erősen mérgező, kantaridin tartalmú sárgás testnedvet választ ki, ami a bőrre kerülve erős gyulladást, folyadékkal telt hólyagosodást okoz. Magyarországon a hólyaghúzófélék családjának 42 faja honos, legismertebbek a röpképtelen, tavasszal aktív nünüke fajok. Másik érdekességük a rendkívül bonyolult egyedfejlődésük (hipermetamorfózis), ami a többféle, erősen eltérő kinézetű és életmódú lárvaalakot jelenti.

A lárvák élősködők, különféle fullánkos hártyásszárnyúakon, főként méhféléken, azok fészkében fejlődnek.

A pettyes hólyaghúzó egy viszonylag gyakori faj, Magyarországon sokfelé előfordul. Szájszerve rágásra alkalmatlan, de ügyesen képes felnyitni a virágok kelyhét, hogy a táplálékául szolgáló nektárhoz hozzáférhessen.