Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Stara Planina N.P.
Leveles típusú zuzmó, telepei akár tenyérnyi méretűek is lehetnek. Kedveli a napos, meredek vagy akár függőleges sziklafalakat. A telep felszínén egy középponti részből (köldökből) kiindulva apró, majd egyre nagyobb hólyagok találhatók. Százaz állapotban szürkés, feketés a színe, de víz hatására percek alatt zöldes árnyalatúvá válik, amikor a benne szimbiózisban élő zöldalgák fotoszintetizálni kezdenek. Mészkerülő zuzmófaj, hazánkban elég ritka, csak az Északi-Középhegységből, a Balaton-felvidékről és a Mecsekből vannak előfordulási adatai.
Nem gyakori, kíméletet érdemlő taplóféle. Nem ehető gomba, általában már kidőlt és elpusztult fákon jelenik meg, amelyekben fehérkorhadást okoz. A félkör vagy legyező alakú termőtestek nyár végén-ősszel jelennek meg, de gyakran áttelelve még a következő évben is növekednek, bár ekkorra szép élénk színe már kissé kifakul. A termőtestek csak egy évig fejlődnek. Kedveli a napfényt így az erdőkben a világosabb helyeken pl. erdőszéleken gyakrabban találkozhatunk vele. Spórái a termőtestek alsó felén található csövecskékben (2. kép) keletkeznek, spórapora fehér.
(A cinóber egyébként a HgS (higany(II)-szulfid) tartalmú cinnabarit ásvány neve, illetve a jellegzetes vörös árnyalatot jelenti. Ezt – az egyébként mérgező, higanytartalmú – anyagot hosszú ideig használták festékek, lakkok illetve a pecsétviasz készítéséhez. Európa legnagyobb cinnabarit bányája a spanyolországi Almeda közelében volt, innen származik a spanyolviasz, illetve a „feltalálta a spanyolviaszt” kifejezés!
Ez a különleges alakú tömlősgomba csak Madeirán és Kanári-szigeteken fordul elő. Az itt előforduló babérféléken (Laurus spp.) pl. a Laurus novocanariensis-en él. Csak az idősebb fákon láthatjuk, a termőtestek eleinte sárgásbarnák, idősebb korban megszürkülnek és megfeketednek, kiszáradva szürkésfehérek lesznek. Madeirán a népi gyógyászat is felhasználja. Termőhelyén nem ritka, de különleges alakú bennszülött gombafaj.