Címke: zuzmók

Farkaszuzmó (Letharia vulpina)

Gombák > tömlősgombák > Lecanoromycetes > Lecanorales > Parmeliaceae  > farkaszuzmó (Letharia vulpina)

Farkaszuzmó (Letharia vulpina), Norvégia
Farkaszuzmó (Letharia vulpina), Norvégia

Különleges zöldessárga színéről és kis bokrocskáiról könnyen azonosítható zuzmó. Színét a telepben lévő jelentősebb (6-12%) mennyiségű vulpinsav okozza, ami egy sárga színű, szagtalan és íztelen vegyület, a farkaszuzmó egyik másodlagos anyagcsereterméke. A fajt Linné írta le 1751-ben, aki nyilván tudta, hogy ezt a fajt a Skandináv-félsziget középső területein farkasok és rókák irtására használják, így kapta a latin nevét. A zuzmót kiszárítva és porrá törve szórták rá (rén)szarvastetemekre, ami jó hatásfokkal ölte meg a tetemből fogyasztó ragadozókat. 

Vulpinsav

A vulpinsavat 1925-ben szintetizálták tiszta formában, mérgező hatását a mitokondriumok gátlásával fejti ki. A farkaszuzmó Európában többfelé is előfordul, kötődik az idős (erdei)fenyvesekhez, jellemzően az fák már elpusztult ágain telepszik meg. Norvégiában ma már ritka fajnak számít.

https://www.inaturalist.org/taxa/54613-Letharia-vulpina#articles-tab

Bagliettoa marmorea

Tömlősgombák > Eurotiomycetes > Verrucariaceae > Bagliettoa marmorea

Bagliettoa marmorea (2007 Montenegró)
Bagliettoa marmorea (2026 Villányi-hegység)

Az egyik kedvenc színű zuzmóm, régebbi neve Verrucaria marmorea. Endolitikus faj, vagyis „beoldja” magát az aljazként használt kőzetbe. Csak meszes alapkőzeten fordul elő, kéregszerű telepe rendkívül szorosan tapad, gyakorlatilag csak a kőzettel együtt gyűjthető. Színe rózsaszínes vagy lilás, a spóratermő peritéciumok a kőzetbe mélyedő lyuknak látszódnak. Színe miatt szembetűnő, de hazánkban nem gyakori zuzmófaj, a mediterrán területek (magas)hegységeiben jóval többször találkozhatunk vele.

Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata)

Gombák > tömlősgombák > Lecanoromycetes > Umbilicariales > Umbilicariaceae  > kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata)

Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Mátra
Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Stara Planina N.P.

Leveles típusú zuzmó, telepei akár tenyérnyi méretűek is lehetnek. Kedveli a napos, meredek vagy akár függőleges sziklafalakat. A telep felszínén egy középponti részből (köldökből) kiindulva apró, majd egyre nagyobb hólyagok találhatók. Százaz állapotban szürkés, feketés a színe, de víz hatására percek alatt zöldes árnyalatúvá válik, amikor a benne szimbiózisban élő zöldalgák fotoszintetizálni kezdenek. Mészkerülő zuzmófaj, hazánkban elég ritka, csak az Északi-Középhegységből, a Balaton-felvidékről és a Mecsekből vannak előfordulási adatai.

Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Gombák > tömlősgombák > Lecanorales > Cladoniaceae > magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Endemikus zuzmófajunk, csak a Kárpát-medencében, főként az Alföld homokos talajú részein fordul elő. Talajlakó zuzmó, telepe nyáron világos szürkés színűre szárad ki, csapadék esetén viszont percek alatt kizöldül és fotoszintetizálni kezd. Telepe kettős felépítésű, egy alsó laposabb rész, amivel a laza homokos vagy sziklás talajhoz rögzül,  és az ebből kiinduló 1-2 cm nagyságú tölcsérek sokasága, amelyeket jellegzetes, lapos pikkelyekkel borítanak. A tölcsérkék peremén körben találjuk a gombapartner szaporító képleteit (apotéciumait), amelyek sötét barnás-feketés színűek.

Magyarországon a kevés védett zuzmófaj egyike. Védettségét viszonylagos ritkasága és bennszülött mivolta adja. A faj típuspéldányát a bugaci Nagyerdőben gyűjtötték. A nyílt homoki gyepeken a nyári időszakban telepei keményre száradnak, amit a bolygatott területekről a szél is elfúj, de komoly kárt tud tenni benne a taposás is (állat, ember). Védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.