Állatok kategória bejegyzései

Szarvasbogarak

Minden vélemény számít!

A Szarvasbogarak családjának (Lucanidae) a világon mintegy 1200 faja fordul elő, közülük sok igen nagy termetű. Magyarországon viszont csupán 6 fajuk őshonos:
1. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
2. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
3. Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
4. Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)
5. Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
6. Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
Mindegyik szarvasbogárfajra jellemző a lemezes végű, térdesen megtört csáp és a lábszárak külső részén kialakuló fogak, fogacskák. Mind a hat fajuk védett.

Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)

Kis fémesszarvasbogár  (Platycerus caraboides)

Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)

Tülkös szarvasbogár  (Sinodendron cylindricum)

Nagy szavasbogár (lucanus cervus) nőstény, térdes csáp

Elpusztult hím nagy szarvasbogár

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) egész Európa legnagyobb termetű bogara ahol a hímek hatalmas rágóik miatt akár a 10 cm-t is elérhetik. A többi hajai faj ennél jóval kisebb ( a legkisebb szőrős szarvasbogár csak 5-7 mm-es). A szarvasbogarak lárvái korható fákban fejlődnek, élő fát nem károsítanak. Fajtól függ, hogy a fehéren vagy a vörösen korhadó faanyaghoz kötődnek-e. Fejlődésük több évet igényel (a nagy szarvasbogár esetében ez 3-5 év is lehet.) A kifejlett bogarak mérete a lárvakorban elfogyasztott táplálék minőségétől és mennyiségétől függ, hiszen a rovarok kifejlett korukban már nem növekszenek. 

Nagy szarvasbogár (hím)

Nagy szarvasbogár (nőstény)

Nagy szarvasbogár nőstény portré

–

https://www.termeszettar.hu/oktseg/kislexikon/rovarok/nagy_szarvasbogar/szarvasbogar.htm

Lódarázs – Vespa crabro

Minden vélemény számít!
Lódarázs - Vespa crabro

Lódarázs – Vespa crabro

A lódarázs (Vespa crabro) a társasan élő redősszárnyú darazsak közé tartozó, hazánkban őshonos hártyásszárnyú. Mintázata sárga-barna, ami jól elkülöníti a sárga-fekete mintázatú rokonságtól. Alapvetően ragadozó, bár édes gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Fészkét megrágott faanyagból készíti, általában faodvakba, de üresen álló emberi építményekbe, fészerekbe, padlásokra is beköltözhet. Kedvező időjárás és sok taplálék esetén nyár végére egy lódarázsfészekben akár több száz darázs is élhet egyszerre. A lódarázs a fészek közelében elég támadékony, így – ha észrevesszük – jobb azt több méteres távolságból elkerülni. Ősszel, amikor az idő hidegebbre fordul, a dolgozók és a hímek elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. Ők fogják a következő évben a petéik lerakásával újraindítani a fészek életét.  Az ivar kialakulása a hártyásszárnyúaknál eltér az emlősöknél (embernél) megszokottól: ha a nőstény (anya / királynő)  megtermékenyítetlen petéket rak, abból hím darazsak jönnek létre, a megtermékenyített petékből nőstények keletkeznek: vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok (haploid-diploid ivarmeghatározás).

A nőstény lódarázs akár 3,5 cm-es is lehet, tavasszal még gyakran elhagyja a fészket, de később, amikor kikelnek az első (nőstény) dolgozók, már egyre ritkábban repül ki, és csak a peterakással foglalkozik. A lódarazsak kisabb rovarokkal (legyekkel, más darazsakkal, méhfélékkel) táplálkoznak, a méhkaptárak közelében így komoly károkat okozhatnak, mivel jóval nagyobb termetük miatt a méheknek nincs esélyük a lódarázzsal szemben. Nagy, összetett szemeiken kívül még három pontszemük is van a fejük tetején, csápjuk barna, a hímeké egy csápízzel hosszabb, mint a nőstényeké. Fullánkjuk sima, így akár többször is szúrhatnak vele. Csípésük erős fájdalommal és duzzanattal jár, a több darázscsípés akár életveszélyes is lehet. A hímeknek nincs fullánkjuk, így szúrni sem tudnak.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/lodarazs/
https://parkerdo.hu/parkerdo/a-lodarazs-nem-ellenseg-ezt-tedd-ha-szembe-talalkoztok-az-erdoben/

Myrmecaelurus trigrammus – közönséges hangyafarkas

Minden vélemény számít!

Myrmecaelurus trigrammus - közönséges hangyafarkas

Myrmecaelurus trigrammus – közönséges hangyafarkas

hangyaleső-faj lárvája

Hangyaleső lárvája

hangyaleső-faj lárvája

Hangyaleső lárvája

A közönséges hangyafarkas (Myrmecaelurus trigrammus) a hazai hangyaleső fauna egyik leggyakoribb faja, a Duna-Tisza közi homokos területeken mindenfelé találkozhatunk vele. Lárvája is ragadozó, a laza homokba építi tölcsérszerű csapdáját, amibe a talajfelszínen közlekedő kisebb állatok könnyen belecsúsznak. A lárváknak méretükhöz képest hatalmas rágóik vannak, amivel könnyen elfogyasztják a zsákmányt, a maradékot pedig egyetlen lendítéssel kidobják a tölcsérből.A lárvák több évig fejlődnek, majd a homokban, golyószerű bábbölcsőben bábozódnak be. A kifejlett állatoknak kissé a szitakötőkre emlékeztető röpte van, de azért közel sem képesek olyan kitartó repülésre és mutatványokra, mint pl. az acsák. A hozzá hasonló, védett kunsági hangyafarkas (Myrmecaelurus punctatus) szintén homokos élőhelyeken fordul elő, de jóval ritkább.

https://termeszetvedelmikezeles.hu/adatlap-allatok?showAll=0&id=1125
https://ng.24.hu/termeszet/2021/12/19/a-hangyafarkas-atvaltozasa/

Öves szkolopendra – Scolopendra cingulata

Minden vélemény számít!

Öves szklolopendra pihenő helyzetben – © Buday Ádám

Öves szkolopendra fiatal példány – © Buday Ádám

Hazánk legnagyobb százlábú faja, hiszen testhossza kifejlett korában elérheti a 12-13 centimétert is. Mint minden százlábúnak, neki is szelvényenként csak egy pár lába van, a szkolopendrák esetében ez csak 22 pár lábat jelent, tehát közel sem százat. Utolsó pár lábuk ún. uszályláb, ennek nem a mozgásban, inkább a ragadozók megtévesztésében van szerepe: a csápokkal kb. megegyező méretű lábak miatt nem egyértelmű, melyik az állat feji vége.
A szkolopendrák ragadozók, főként éjjel aktívak. Erős és hegyes állkapcsi lábaikkal ejtik el zsákmányukat, amihez méregmirigyek is csatlakoznak. Mérgük – főként a trópusi fajoknak – elég erős. Bár a fejük mindkét oldalán van 4-4 egyszerű szemük, főként a csápjaikat használva találják meg zsákmányukat, jellemzően kisebb-nagyobb rovarokat. A nappalt kövek, fadarabok alatt elbújva töltik. A faj elterjedési súlypontja a mediterrán térségben van, Magyarországon éri el északnyugati elterjedési határát. Régebben csak a Vértes néhány pontjáról volt ismert, az újabb kutatások a hegység más pontjain, illetve a Kelet-Bakonyban is felfedezték néhány populációját. A nőstények egy darabig gondozzák a petéket illetve a kikelt fiatal egyedeket. amelyeknek igen szép szürkéskék színük van, testük végein piros szelvényekkel (2. kép).
A faj élőhelye mindenhol a meleg, napos, köves-füves domboldalak van, a zárt erdőket elkerüli.
Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

https://mttmuzeum.blog.hu/2017/05/07/meregkarmokkal_hatlemezekkel_szaz_labon

Óriás tőrösdarázs – Megascolia maculata

Minden vélemény számít!

Óriás tőrösdarázs nősténye © Buday Ádám

Európa legnagyobb testű darazsa, de kinézete és félelmet keltő zúgása ellenére jámbor, nem támadékony faj. Az utóbbi években egyedszáma megemelkedett, gyakrabban kerül szem elé, ezért szinte médiasztár lett, több helyen is írnak róla, szerencsére pozitív kicsengéssel.
Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

https://www.turistamagazin.hu/hir/sokfele-lehet-latni-a-szerelemre-ehes-oriasokat
https://www.knp.hu/hu/hirek/nem-veszelyes-az-orias-torosdarazs-376
https://www.bnpi.hu/hu/hir/minden-amit-az-orias-torosdarazsrol-tudni-akartal

Keleti rablópille – Libelloides macaronius

Minden vélemény számít!

Keleti rablópille © Buday Ádám

Keleti rablópille © Buday Ádám

Keleti rablópille © Buday Ádám

A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. A rablópilléknek Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő.
Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Lárvájuk is ragadozó.
Magyarországon fokozottan védett: természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille
https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508
https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/