A gyepi békát a másik két hazai ún. barna békától (erdei béka, mocsári béka) a sokkal tompább orr is megkülönbözteti. Persze csak ha nem akarjuk a hasukat nézegetni, vagy a lábuk hosszát az orrukhoz mérni…
Viszont a képen a pupillák eltérő átmérője alapján valaki jóval izgatottabb, mint a másik 🙂
Gerincesek > halak > csontos halak > gébfélék > kúszógéb-faj (Periophthalmus sp.)
Kúszógéb-faj (Periophthalmus sp), Socotra, Jemen
Halban erősen hiányos portfólióm erősítésére mutatom be ezt az érdekes állatkát: ő egy kúszógéb. Ezek a fajok, bár a halak közé tartoznak, képesek rövid ideig a szárazföldön tartózkodni. Ebben nyálkás bőrük segíti őket elsősorban, amin keresztül képesek a légköri oxigén felvételére. Mellső úszóik speciálisak, az állat ezen támaszkodik, tulajdonképpen mászik vele… Jemenben (amíg a többiek még a tejes teát iszogatták) én a partmenti sziklákon nézelődtem, így láttam meg ezt a példányt. Egy hullámmal érkezett, előtte nem volt semmi a sziklán, és a következő hullámmal el is tűnt. Miután ezt többször is eljátszotta, már kiszámíthattam a felbukkanását, így fotó is készülhetett…
A c-betűs lepke kicsit olyan, mintha megtépték volna a szárnyait, de ez csak látszat. A kép még analóg géppel diára készült valamikor a 90-es években az Őrségben. Azért kedvelem, mert a két lepke miatt egyszerre látszik a szárny felszíne és a fonáka is az ezüstös c-betűvel, amiről a nevét kapta. Három nemzedéke repül májustól novemberig, de az áttelelő példányok miatt már február-márciusban is találkozhatunk vele, így a legkorábbi nappali lepkéink egyike. Tüskékkel díszített hernyója sokféle növényt fogyaszthat pl. csalánon, szedren, komlón, fűz- és szil-fajokon, de mogyorón vagy ribizke fajokon is képes kifejlődni.
A kifejlett lepke viráglátogató, de kedveli az érett gyümölcsöket, vagy akár az állati ürüléket is (képen). Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.