Állatok kategória bejegyzései

Tengeri makk

Ízeltlábúak > rákok > tengeri makkok > Balanidae 

Tengeri makkok, Portugália
Tengeri makkok, Írország

A tengeri makkok az egész Földön elterjedtek, főként a tengerek árapály zónáiban találkozhatunk velük, amikor a sziklás részekről a víz visszahúzódik. De megtelepedhetnek hajók alján, vízben álló cölöpökön, vagy akár más tengeri állatokon (kagylókon, csigákon, nagyobb rákokon vagy akár cetfélék bőrén is). A több lemezből álló meszes héjon belül található az állat, ami rendszertanilag a kacslábú rákok közé tartozik.

Apálykor a mészlemezek szorosan záródnak, de ha a víz újra ellepi, az állat kinyújtja lábait és táplálkozni kezd. Mivel erősen a sziklához tapadtan élnek, így csak a vízben lebegő szerves törmelék és planktonikus lények jöhetnek szóba, mint táplálékforrás. Több évig élnek, egyedszámuk a kedvező helyeken akár több száz példány is lehet négyzetméterenként.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_tengerimakk

https://termeszeti.hu/a-tengeri-makkok-eltavolitasaval-mentik-a-teknosoket/

Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > pattanóbogár-szerűek > szentjánosbogár-félék > nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)

Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)
Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)

Ha máshonnan nem, mesekönyvekből talán mindenki ismeri ezt a kedves kis bogarat. A hazánkban élő három szentjánosbogár fajból ez nő a legnagyobbra. Erős ivari kétalakúság jellemző rá, csak a hímek lesznek bogárszerűek, a nőstények kifejlett korukban is lárvaszerűek maradnak.

A lárváik ragadozók, főként csigákat fogyasztanak, a kifejlett bogarak rövid életük alatt már nem táplálkoznak. A faj a nedves, de nem teljesen zárt erdőkhöz, nedves rétekhez, patakpartokhoz kötődik, ahol sok a (házas vagy házatlan) csiga.

A röpképtelen nőstények a nászidőszakban is a talajon tartózkodnak, esetleg alacsonyabb növényekre másznak fel, és a teljes sötétség beállta után egy kémiai reakcióval, kb. 2 órán keresztül fényt bocsátanak ki a potrohuk hasi oldalán elhelyezkedő világító szervük segítségével. Ha az állatokat megzavarjuk, a fénykibocsátás is megszakadhat (bár néha a kézbe vett bogarak sem hagyják abba)! A röpképes hímek, amelyek szintén világítanak, hatalmas, lefelé álló szemükkel a nőstények által kibocsátott fényt keresik. Ha a párzás sikeres volt, a fénykibocsátás megszűnik. Rajzási ideje június végére, július elejére esik, de alacsony éjszakai hőmérséklet vagy szeles időjárás esetén a nászrepülés elmarad.

Érdekességek a bogárról: 

https://mttmuzeum.blog.hu/2014/12/19/a_2015_ev_rovara_a_nagy_szentjanosbogar_lampyris_noctiluca_529

Fehér karolópók (Thomisus onustus)

Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > karolópókok > fehér karolópók (Thomisus aunustus)

Fehér karolópók (Thomisus onustus)

Az egyik legváltozatosabb színezetű karolópók: nevével ellentétben nem csak fehér, de citromsárga vagy rózsaszínű is lehet, sőt ezt a virág színéhez is képes igazítani, amin ücsörög. A nőstények a nagyobbak (pókoknál ez a jellemző), a hímek jóval kisebbek és mozgékonyabbak. Ügyes vadászok, a virágon ülő karolópók tényleg nehezen észrevehető, így a rovarokat is sikerül elkapniuk. A karolópókok az elfogott rovart rögtön elfogyasztják, itt nem jellemző a pókfonállal betekert és elspájzolt rovar. Zsákmányuk általában valamilyen viráglátogató rovar, többnyire méhet, lepkét vagy legyet zsákmányolnak. A pókféléknek a rovarokkal ellentétben nem összetett, hanem egyszerű szemeik vannak, jelen esetben 8, de néhány póknál ennél kevesebb, (pl. csak 6) szem alakul ki.