Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > törpepókok > Latrodectus dahli
A hírhedt fekete özvegy rokona. Socotra szigetén egy nagyobb tőtömb felfordítása után leltem rá. A nőstény őrzi a kikelésig a lerakott petéket tartalmazó kokont. A hímek mérete kisebb, a nőstények a sikeres párzás után gyakran elfogyasztják az immár „feleslegessé vált” ámde tápdús hímet…
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > keresztespókfélék > Argiope aurantia
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > ugrópókok > Paraphidippus aurantius
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > állaspókok > Leucauge argyrobapta
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > farkaspókok > Tigrosa georgicola
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > zugpókok > réti zugpók (Agetigena agrestis)
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > farkaspókok > gyászfarkaspók (Pardosa lugubris)
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > keresztespókok > márványos keresztespók (Araneus marmoreus)
Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > karolópókok > fehér karolópók (Thomisus aunustus)
Az egyik legváltozatosabb színezetű karolópók: nevével ellentétben nem csak fehér, de citromsárga vagy rózsaszínű is lehet, sőt ezt a virág színéhez is képes igazítani, amin ücsörög. A nőstények a nagyobbak (pókoknál ez a jellemző), a hímek jóval kisebbek és mozgékonyabbak. Ügyes vadászok, a virágon ülő karolópók tényleg nehezen észrevehető, így a rovarokat is sikerül elkapniuk. A karolópókok az elfogott rovart rögtön elfogyasztják, itt nem jellemző a pókfonállal betekert és elspájzolt rovar. Zsákmányuk általában valamilyen viráglátogató rovar, többnyire méhet, lepkét vagy legyet zsákmányolnak. A pókféléknek a rovarokkal ellentétben nem összetett, hanem egyszerű szemeik vannak, jelen esetben 8, de néhány póknál ennél kevesebb, (pl. csak 6) szem alakul ki.
Ízeltlábúak > csáprágós ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > keresztespókfélék > hegyi fehérsávos keresztespók (Aculapeira ceropegia)
Ízeltlábúak > csáprágós ízletlábúak > pókszabásúak > pókok > bikapókok > deres bikapók (Eresus hermani)
A bikapókok igen dekoratív pókok, a mozgékony, kisebb termetű (8-11mm) hímek fekete-piros-fehér mintájukkal hívják fel magunkra a figyelmet. Ha megzavarjuk őket, dühösen támadóállásba helyezkednek, mellső lábaikat felemelve ijesztgetik az embert. A nőstények ritkábban kerülnek szemünk elő, pedig a hímeknél jóval nagyobbak (15-20 mm), viszont kevesebbet mozognak, és piros mintázat nélküli szürkés-feketék. A bikapókok tárnázó életmódot élnek, tárnáikat sekélyen a föld alá ássák, amit pókfonál szövedékkel bélelnek ki. Ez a föld felszíne felett, azzal jórészt párhuzamosan is folytatódik. Ebbe a szövedékbe még a nagyobb testű talajlakó bogarak (pl. pohos gyászbogár, tavaszi ganajtúró) is fogságba esnek és a pók zsákmányává válnak.
A bikapókok kedvelik a gyér növényzetű, napközben könnyen felmelegedő élőhelyeket, egyszóval igazi melegkedvelő pókok. A kutatások alapján hazánkban három bikapókfaj fordul elő: a deres bikapókon kívül a skarlát bikapók (Eresus kollari) és a sárgafejű bikapók (Eresus moravicus). Mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 5000 Ft.
https://zookeys.pensoft.net/article/5025/