Útszéli leszámolás

Ízeltlábúak > rovarok > egyenesszárnyúak > olaszsáska (Calliptamus italicus)

Olaszsáska (Calliptamus italicus)

A sáskák általában növényevők, de a nyári száraz forróságban rákényszerülhetnek az útpadkán kamionok és teherautók által elsodort társaik nedveiből szerezzenek némi folyadék utánpótlást. Autóinkkal egy “szükséges megállás” keretében lettem figyelmes erre a sáskára, aki a száguldó autóktól fél méterre, magát semmitől nem zavartatva táplálkozott elhullott fajtársából.

2007. július Montenegró

Hangyaboglárka peték

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > boglárkalepkék > hangyaboglárkák (Maculinea spp.)

Zárvatermők > kétszikűek > tárnicsfélék > Szent László-tárnics (Gentiana cruciata)

Szent László-tárnics hangyaboglárka petékkel

A hangyaboglárkák (Maculinea-fajok) különleges életmódú lepkék. A szürkés hangyaboglárka Maculinea alcon petéit tárnicsfélékre rakja (Szent László-tárnics illetve kornistárnics), a kikelő kis hernyók eleinte a növényen táplálkoznak, később ledobják magukat a földre és olyan feromonokat termelnek, amivel megtévesztik az ott élő hangyafajok (Myrmica-spp.) dolgozóit, amik saját lárváiknak hiszik a hernyócskákat és a hangyabolyba szállítják őket. A hernyókat a hangyák etetik, ideális esetben teljesen fel is nevelik a hernyókat, amelyek illatukkal továbbra is elrejtik származásukat. A kifejlett hernyók bebábozódnak, és következő évben kifejlett boglárkalepkévé alakulnak. Évente csak egy nemzedékük fejlődik, a lepkék érthetően kötődnek élőhelyükhöz, azt nem hagyják el. Miután elég speciális ökológia kapcsolat alakul ki (tárnics-hangya-boglárkalepke) a hangyaboglárkák mindenképpen figyelmet és védelmet érdemlő, veszélyeztetett fajok. A szürkés hangyaboglárka védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A képen Szent László-tárnicsra helyezett szürkés hangyaboglárka peték láthatók.

Rakia

Ültünk egy páran a csenevész diófa alatt és én próbáltam ügyesen a pad alá önteni a színültig töltött poharam tartalmának legalább egy részét. Mert férfiember errefelé simán megissza dögmelegben is a rakiát, ezt a kitudja miből főzött pálinkát. Errefelé. Errefelé Montenegróban. Én meg próbálom kiönteni, mert nem akarom a kedves idős bácsi-néni párost megsérteni. Mert ahogy megláttak bennünket a köves úton lefelé zötyögni (motorfékkel jöttünk iszonyú hanggal, mert a fékünk nem volt az igazi…), azonnal integetni kezdtek, és nem volt menekvés, be kellett mennünk hozzájuk. Egy szót sem értenek semmi nyelven, de kedvesen vigyorgunk egymásra, és már jön is a rakia…Egyébként egy szurdokhoz igyekeztünk éppen, nézelődni és fürdeni. Az út, amin autóval jöttünk le, szörnyűségesen zötyögős volt, és majd 1000 métert ereszkedik néhány km alatt… Óriási fenyők és bükkök, Telekivirágok az út szélén, hűvös és párás a levegő. A szurdokban a víz kristálytiszta, és nagyon hideg. Háromra. Háromra mindenki beleugrik és fotó is készül a csobbanásról.
A visszafelé úton végig arra várok, mikor adja fel az autó motorja az egyenlőtlen küzdelmet az elemekkel. De szerencsésen felértünk a platóra, akkor valószínűleg hazafelé fogunk lerobbanni… Fő az optimizmus.

Bálnacsontok

Bálnacsontok a tengerparton gúlába rendezve (Jemen)
Bálnacsigolyák Izlandon

Ha nem is gyakran, de elpusztult bálnák is partra sodródnak Szokotrán.  A kisebb cetfélékre hagyományosan vadásznak is, bár az utóbbi évtizedekben a tengeri emlősök állománya jelnetősen megritkult és több egyezmény is tiltja a vadászatot.  Az ámbráscet bélrendszerében keletkező rejtélyes anyag, az ámbra ezeken a partokon is fellelhető. Ha egy szokotri ilyen darabot talál a parton, először hálát kell adnia Allahnak, ezzel elűzve a gonosz ártást. Az ámbrát komoly varázserejű anyagnak tartják, a talált darab egyik felét saját használatra tartják meg (gyógyszerként használják) másik felét a szokásoknak megfelelően elajándékozzák. Ámbrát nem csak a partokon vagy a tengeren sodródva lehet találni, hanem a partra sodródott ámbráscet tetemből is kinyerhető.   

(Az ámbrát a nyugati világban a legdrágább illatszerekhez használják, ára is magas 10-20.000 USD kilója.)

Lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > növényevő bogarak > cincérek > lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Az egyik leggyakoribb cincérünk, a virágokon (főleg cickafarkon) gyakran látható lucerna darázscincér (Echinocerus floralis), itt éppen gyalogbodzán táplálkozik. A bogár lárvája lucerna gyökerében fejlődik, olykor kártevő is lehet. A darázscincérek túlélési stratégiája a darazsak sárga-fekete mintázatának leutánzása, ami szerencsés esetben védelmet biztosít a velük táplálkozó ragadozókkal (madarak, gyíkok stb) szemben.