Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > levélbogarak > burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)

Burgonyabogarak (Leptinotarsa decemlineata)

Burgonyabogarak – a krumpli felszedése után – egy otthagyott burgonyagumón lakmároznak. Az eredetileg Mexikóban őshonos (és az ottani burgonyaféléken fejlődő) bogár csak később került át az Egyesült Államokba, majd innen Európába is. Magyarországon először 1947-ben észlelték, azóta mindenhol megtalálható, ahol burgonyát termesztenek. A fő kártevőnek a lárvák számítanak, amik a fejlődő burgonyanövény levelével táplálkoznak. A burgonyán kívül más fajokon is képes kifejlődni (nadragulya, beléndek, ebszőlő csucsor) de akár a paradicsomot is károsíthatja.

Az egyébként dekoratív bogár latin nevét a szárnyfedőin található 5-5 fekete csíkról kapta: a decemlineata azt jelenti „tízcsíkos”.

Kullancsok

Ízeltlábúak > csáprágós ízeltlábúak > pókszabásúak > atkák > kullancsfélék > Dermacentor marginatus

Kullancs-faj szájszerve

A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó erősen specializált testfelépítésű élősködő állatok.

A pókszabásúak is ízeltlábúak, de testük általában lágy, csak gyengébben kitines, a szelvényezettség a fajok többségén a testen nem látható. 

4 pár járólábuk alakult ki.  A sokak által terjesztett tévhitek: pl. „rámesik egy kullancs” vagy „rámugrik egy kullancs” teljesen alaptalanok, a kullancsok általában az alacsonyabb lágyszárú növényeken tartózkodnak, éspedig ott, ahol gyakran járnak, tartózkodnak állatok. És türelmesen várakoznak.

Az alsó két képen jól látszik, hogy egy legelőn egy éhes kullancs hogyan várja a birkákat: egy pár lábával kapaszkodik, a másik 3 pár lábával a lehető legmesszebb kinyúlva vár arra, hogy egy legelő állat szőrébe belekapaszkodhasson. Nem ugrik és fákról sem dobja le magát!

Dermacentor marginatus felülnézetben
Dermacentor marginatus hasi oldala

A kullancsok sajnos számos kórokozót terjeszthetnek, a legismertebbek az agyhártya- és agyvelőgyulladást okozó vírus, illetve a Lyme-kór baktériuma. A néhány éve hazánkban is jelen lévő, csíkos lábú Hyalomma kullancs (Hyalomma marginatum) pedig a krími-kongói vérzéses láz vírusának hordozója lehet.

Tengeri liliom (Pancratium maritimum)

Zárvatermők > egyszikűek > amarilliszfélék > tengeri liliom (Pancratium maritimum)

Tengeri liliom (Pancratium maritimum) Törökország 2002

Sokféle névvel illetik, angol nyelvterületen leginkább a tengeri nárcisz (sea daffodil), nálunk a tengeri liliom terjedt el, bár mindkettő hibás, mert az amarilliszfélék közé tartozik.

A növény a Földközi- és a Fekete-tenger környékén sokfelé elterjedt, így a nyári hónapokban sokfelé találkozhatunk vele.

Virágzási ideje is egybeesik a nyaralószezonnal, mivel júniustól-szeptemberig gyakorlatilag folyamatosan virágzik. Hagymás növény, hagymája a homokban található, itt akár a kisebb fagyokat is átvészeli. Igényli az erős, forró napsütést és a nagyon jó vízelvezetésű (homokos) talajt.

Hatalmas, hófehér virágaival a homokos tengerpartok dísze, hosszú csavart levelei sokszor már a virágzás előtt elszáradnak. Virágja nagyon kellemes illatú, fő beporzója a Magyarországon is előforduló nagytermetű szulákszender (Agrius convolvuli). Mivel a lepke éjszaka aktív, a virág illata is naplemente után, szélcsendes időben érezhető a leginkább.

https://www.inaturalist.org/taxa/78334-Pancratium-maritimum

Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)

Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)

Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica)
Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica) élőhelye

Magas termetű (40-90 cm) lágyszárú növény. Nemesített változatait (= pünkösdi rózsa) széltében-hosszában ültetik a világon. Korábban a növényt a kerti bazsarózsa alfajának tekintették (subsp. banatica), újabban több botanikus önálló fajnak tekinti Paeonia banatica néven.

Levele élénk zöld, szórt állású hármas osztatú. Virágai egyesével, magányosan fejlődnek, halvány- vagy bíborpirosak, nagyméretűek, 10-12 cm átmérőjűek. A sziromlevelek száma 5-8, az egyes virágokban sok, csavart porzó fejlődik. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április vége május eleje. Hazánkban csak a Kelet-Mecsekben fordul elő, meszes, tápanyagban gazdag erdőtalajon, ahol főként a félárnyékos részeket kedveli, de bírja a teljes megvilágítást is, így az erdő aljában, illetve az erdőszegélyeken, tisztásokon is találkozhatunk vele. Levelei nyár végére elszáradnak, húsos gyöktörzse segítségével telel át. Jégkorszak előtti, preglaciális faj, egyben pannon endemizmus. Kisebb populációi élnek az országhatáron kívül is (előfordul Romániában, Szerbiában és Horvátországban is), becslések szerint az egyedek kb. 90-95%-a nálunk él.

Tovább olvasom