Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Zárvatermők > egyszikűek > kikericsfélék > magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Nevezetes növényünk, hiszen Magyarország területén fedezte fel és írta le 1867-ben Janka Viktor. A növény hazánkon kívül Délkelet-Európában is előfordul néhány helyen (pl. Horvátországban és Boszniában is vannak populációi), ún. nyugat-balkéni, illír flóraelem. Hazánkban egyedüli élőhelye a Szársomlyó-hegy déli, napos oldala, ahol közel százezres populációja él. A területet már 1944-ben védetté nyilvánították, így egyik első védett területünk. A déli hegyoldal mediterrán mikroklímájának köszönhetően más ritka növény- és állatfajok is otthona, bár a legnagyobb sztár kétségkívül a magyar kikerics.

Talán ez a legkorábban virágzó növényünk, enyhébb teleken már decemberben elkezdődhet a virágzás, de fő virágzási ideje január-februárban van. A Duna-Dráva Nemzeti Park az utóbbi években rendszeresen szervez kikericsnéző túrákat, ami a nemrég kiépített fém lépcsőrendszer miatt nem károsítja taposással az érzékeny mészkő sziklagyepet.

Ki korán kel...

A magyar kikerics egyszikű növény, tőálló, jellemzően hófehér virágai a kb. 10 cm mélységben található hagymagumóból fejlődnek, hat, alul csővé nőtt lepellevélből állnak. A fehér virágok között halványlilás árnyalatúak is előfordulnak. Sárga porzóinak száma szintén hat. A virágokkal egyidőben 2 (ritkán 3) tőlevele fejlődik, ezek pillás szélűek, amiről a növény a virágzást követően is jól felismerhető. 

A kikerics élőhelye

Sikeres beporzást követően április-májusban érnek meg jelennek meg tokterméseit. A növény (másik két hazai rokonához hasonlóan) kolchicin alkaloidot tartalmaz, így erősen mérgező. Mészkedvelő faj, a Szársomlyón a sziklák közötti területeken, a moha-és fűcsomók között áttörve jelenik meg. (A 2008-ban forgalomból kivont 2 Ft-os pénzérménken is ez a faj volt látható…)

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Színváltozat
Színváltozat

Szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Gerincesek > hüllők > pikkelyes hüllők > gyíkok > vakondgyíkfélék > szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Nappali életmódú robosztus gyíkféle, endemikus faj Socotra szigetéen. Sokfelé megtalálható ahol búvóhelyet talál, csak a teljesen nyílt területeket kerüli.

Tőkehal szárítás

Tőkehal szárítás házilag (Portugália 2025)
Tőkehal szárítás házilag (Portugália 2025)

A sózott és szélben szárított tőkehal (bacalhau) Portugália egyik kedvelt étele. A halak húsát tisztítás után úgy hasogatják be, hogy a levegő minél nagyobb felületen érje, így gyorsan elveszíti víztartalmát, szinte kőkeményre szárad. Sokféleképpen fogyasztható, de előtte mindenképpen több óráig kell áztatni vízben, amíg a só nagy része leoldódik, illetve a hús vizet vesz fel és megpuhul.

Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata)

Gombák > tömlősgombák > Lecanoromycetes > Umbilicariales > Umbilicariaceae  > kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata)

Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Mátra
Kormos köldökzuzmó (Lasallia pustulata), Stara Planina N.P.

Leveles típusú zuzmó, telepei akár tenyérnyi méretűek is lehetnek. Kedveli a napos, meredek vagy akár függőleges sziklafalakat. A telep felszínén egy középponti részből (köldökből) kiindulva apró, majd egyre nagyobb hólyagok találhatók. Százaz állapotban szürkés, feketés a színe, de víz hatására percek alatt zöldes árnyalatúvá válik, amikor a benne szimbiózisban élő zöldalgák fotoszintetizálni kezdenek. Mészkerülő zuzmófaj, hazánkban elég ritka, csak az Északi-Középhegységből, a Balaton-felvidékről és a Mecsekből vannak előfordulási adatai.

Fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum)

Mohák > lombosmohák > Leucobryaceae > fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum)

Fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum)
Fehérlő vánkosmoha (Leucobrium glaucum)

Hazánkban ritka, kimondottan mészkerülő mohafaj. Ha jól érzi magát, valóban kispárna méretű, domború telepeket hozhat létre, amit több ezer egyed alkot. Főként vegetatívan szaporodik, nálunk spórákat ritkán képez. Színe nedves állapotban is sárgászöld, kiszáradva kifehéredik. Savanyú vagy semleges kémhatású talajon kialakult erdőkben, lápokon honos.

Természetvédelmi értéke 5 000 Ft.