Fehér karolópók (Thomisus onustus)

Ízeltlábúak > pókszabásúak > pókok > karolópókok > fehér karolópók (Thomisus aunustus)

Fehér karolópók (Thomisus onustus)

Az egyik legváltozatosabb színezetű karolópók: nevével ellentétben nem csak fehér, de citromsárga vagy rózsaszínű is lehet, sőt ezt a virág színéhez is képes igazítani, amin ücsörög. A nőstények a nagyobbak (pókoknál ez a jellemző), a hímek jóval kisebbek és mozgékonyabbak. Ügyes vadászok, a virágon ülő karolópók tényleg nehezen észrevehető, így a rovarokat is sikerül elkapniuk. A karolópókok az elfogott rovart rögtön elfogyasztják, itt nem jellemző a pókfonállal betekert és elspájzolt rovar. Zsákmányuk általában valamilyen viráglátogató rovar, többnyire méhet, lepkét vagy legyet zsákmányolnak. A pókféléknek a rovarokkal ellentétben nem összetett, hanem egyszerű szemeik vannak, jelen esetben 8, de néhány póknál ennél kevesebb, (pl. csak 6) szem alakul ki.

Pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > hólyaghúzófélék > pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

Pettyes hólyaghúzó (Mylabris crocata)

A hólyaghúzó bogarak neve elég beszédes: a fajok többsége zavarásra a lábak ízületeinél vagy a szájszervénél erősen mérgező, kantaridin tartalmú sárgás testnedvet választ ki, ami a bőrre kerülve erős gyulladást, folyadékkal telt hólyagosodást okoz. Magyarországon a hólyaghúzófélék családjának 42 faja honos, legismertebbek a röpképtelen, tavasszal aktív nünüke fajok. Másik érdekességük a rendkívül bonyolult egyedfejlődésük (hipermetamorfózis), ami a többféle, erősen eltérő kinézetű és életmódú lárvaalakot jelenti.

A lárvák élősködők, különféle fullánkos hártyásszárnyúakon, főként méhféléken, azok fészkében fejlődnek.

A pettyes hólyaghúzó egy viszonylag gyakori faj, Magyarországon sokfelé előfordul. Szájszerve rágásra alkalmatlan, de ügyesen képes felnyitni a virágok kelyhét, hogy a táplálékául szolgáló nektárhoz hozzáférhessen.