Címke: Lepkék

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > tarkalepkék > c-betűs lepke (Nymphalis c-album)

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

A c-betűs lepke kicsit olyan, mintha megtépték volna a szárnyait, de ez csak látszat. A kép még analóg géppel diára készült valamikor a 90-es években az Őrségben. Azért kedvelem, mert a két lepke miatt egyszerre látszik a szárny felszíne és a fonáka is az ezüstös c-betűvel, amiről a nevét kapta.  Három nemzedéke repül májustól novemberig, de az áttelelő példányok miatt már február-márciusban is találkozhatunk vele, így a legkorábbi nappali lepkéink egyike. Tüskékkel díszített hernyója sokféle növényt fogyaszthat pl. csalánon, szedren, komlón, fűz- és szil-fajokon, de mogyorón vagy ribizke fajokon is képes kifejlődni.

A kifejlett lepke viráglátogató, de kedveli az érett gyümölcsöket, vagy akár az állati ürüléket is (képen). Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > fűgyökérrágó molyfélék > selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis)

Selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis)

Piros szender (Deilephila porcellus)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > szenderek > piros szender (Deilephila porcellus)

Piros szender (Deilephila porcellus)

A piros szender egy kistermetű, elég gyakori szenderfajunk. Általában már áprilisban megjelenik, a szenderfélékre jellemzően az esti és éjszakai órákban a virágok előtt lebegve, hosszú pödörnyelvét a virágokba dugja, és így táplálkozik. A kertekben kedveli a petúnia, lángvirág (flox) és az orgona virágait. Hernyója változatos színű, barna vagy zöldes, de akár feketés színű is lehet, tápnövényei a galaj- a füzike- és a füzényfélék. A mesterséges fény erősen vonzza a lepkét, amellyel egészen szeptember közepéig találkozhatunk. Nem védett. 

Apolló lepke (Parnassius apollo)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > pillangók > apolló lepke (Parnassius apollo)

Apolló-lepke (Parnassius apollo)
Apolló-lepke (Parnassius apollo)

Az Apolló-lepke (nagy Apolló – Parnassius apollo) a természetvédelem ikonikus állata, de egyben a lepkegyűjtőké is, mivel szépségük és különlegességük miatt már a XIX. században komoly gyűjtői mozgalom alakult ki a fajok és alfajok beszerzésére és adásvételére. Az Apolló lepkék a Pillangók családjába (Papilionidae) tartoznak, hazánkban a családnak négy faja őshonos, ezek a következők: fecskefarkú lepke (Papilio machaon), kardoslepke (Iphiclides podalirius), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), és a kis Apolló lepke (Parnassius mnemosyne), mind a négy fajuk védett (10-50.000 Ft).

A pillangók nappal aktív lepkék, közepes vagy nagy termetűek, szárnyaik is nagy felületűek, merevek, sok fajuk szárnyán faroknyúlvány található (fecskefarkú, kardfarkú…). Hernyóiknak villaszerűen kinyújtható mirigye van, ami kellemetlen szagú váladékot termel, és a ragadozók elriasztása a célja.

Az Apolló lepkék igazi hegyvidéki lepkék, legnagyobb fajgazdagságban a belső ázsiai magashegységekben élnek, sokszor (földrajzilag, illetve politikailag) nehezen megközelíthető helyeken. A hegységekbe mélyen benyúló völgyekben sokszor külön alfajok alakultak ki, mert a magas hegygerinceken át gyakorlatilag nem következhet be az egyedek vándorlása, genetikai keveredése, így zárt, kisebb részpopulációk (és később majd önálló fajok) alakulnak ki az izoláció révén. Az egyes alfajok közti kisebb-nagyobb különbségek viszont jól azonosíthatóak, gyűjthetőek, és egy-egy ritka faj vagy alfaj jelentős összeget ér a (fekete)piacon.

Hazánk jelenlegi határain belül a nagy Apolló valószínűleg sohasem élt, a „bükki Apolló” legendája azonban még nem ment feledésbe, és a nyugati határszélen van realitása egy esetleg átsodródott példánynak, bár ilyet eddig hivatalosan nem találtak. Hernyója fekete, narancssárga foltokkal. Tápnövényei kizárólag varjúháj-fajok, elsősorban a fehér varjúhájon (Sedum album) táplálkozik. A lepke szárnyainak egyes részein hiányoznak a pikkelyek, így a szárny ott üvegszerűen átlátszó. Röpte jellegzetes, már messziről felismerhető.

Az Európa több magashegységében is előforduló Apolló lepke jégkorszaki maradványfaj (glaciális reliktum), mindenhol ritka és védett, különleges szépségű lepke.

https://www.researchgate.net/publication/317277527_A_nagy_apollo_Parnassius_apollo_L_1758_Lepidoptera_Papilionidae_kutatastortenete_a_Karpat-medenceben_-_The_history_of_research_on_the_butterfly_Apollo_Parnassius_apollo_L_1758_Lepidoptera_Papilionidae

Üzbegisztáni bélyegblokk és sor Apolló lepkékkel és elterjedésükkel az országban.
Üzbegisztáni bélyegblokk és sor Apolló lepkeékkel és elterjedésükkel az országban.