Címke: Boglárkafélék

Ranunculus reptans

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > Ranunculus reptans

Ranunculus reptans
Ranunculus reptans

Kimondottan apró, alig 5-6 cm magas boglárkaféle. Mindig vízközelben találkozhatunk vele, kedveli a vízpartokat, a nyílt iszap- vagy homokfelszíneket, jellegzetes pionír faj. Levele 1-2 mm széles, keskeny, lándzsás. Hosszú, akár fél métert is elérő indákkal terjed, ezek a levélcsomóknál legyökereznek, ideális helyen akár sűrűbb gyepet is képezhet. Magyarországon jelenleg nem fordul elő, bár vándorló vízimadarak lábán vagy csőrén szállított apró magjai révén akár hazánkban is megjelenhet. Neve alapján összetéveszthető a nálunk is élő, gyakori kúszó boglárkával (Ranunculus repens), de ez jóval nagyobb termetű és más habitusú – bár szintén vízközelben élő faj. (A képek Norvégiában készültek.)

Egyenes iszalag (Clematis recta)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > egyenes iszalag (Clematis recta)

Egyenes iszalag (Clematis recta)
Egyenes iszalag (Clematis recta)

Az iszalag (Clematis) nemzetségnek négy őshonos faja fordul elő Magyarországon. A nagyon közönséges, több méteres, fákra felkapaszkodó szárú erdei iszalaghoz (Clematis vitalba) hasonló levelű és virágú egyenes iszalag csak 1-1,5 méter magasságot ér el, részben a földön fekvő szára virágzáskor felegyenesedik (innen kapta nevét), hajtása a felső részén rövid szőröktől molyhos. Virágzata általában négy vagy öt lepellevélből áll, a szélükön szőrösek, hófehérek. Porzói sárgák, a virágokból kiállnak. Három-hét levélkéből álló páratlanul szárnyalt összetett leveli átellenesen állásúak, a levélkék ép szélűek, csak a fonákukon szőrösek. A növény kedveli az erdőszéleket, cserjés domboldalakat, nálunk szórványos elterjedésű, de az Alföld kivételével nem számít ritkaságnak.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Zárvatermők  > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Évelő faj, karógyökere mélyen nyúlik a talajba. Nagyméretű virágja felálló, a virágok kékeslilák, napos időben tágra nyílók. A virágzás kezdetén még nincsenek azévi levelei, de a tavalyi, elszáradt levelei általában jól láthatók, páratlanul szárnyaltak, erősen szeldeltek. Az egész növényt hosszú, puha és selymes szőrzet borítja.

Porzói élénksárga színűek, a termők a lepel színhez hasonlóan lilásak. Virágzási ideje március-április hónapokban van. Elvirágzás után a kocsány megnyúlik, ekkor a növény akár 30-40 cm magasságúra is nőhet. Termése aszmagcsokor, az egyes termések végén hosszú, szőrőzött repítőkészülékkel. A magok csak rövid ideig csírázóképesek.

Leginkább napos és száraz, déli vagy keleti fekvésű domboldalakon, sziklagyepekben, lösz- illetve homoki gyepekben fordul elő, főként a középhegységeinkben. Élőhelyein a természetes szukcesszió (cserjésedés) veszélyezteti, ugyanis árnyékos helyen a növény elpusztul.

Mivel nagyon dekoratív vadvirág, sokszor esik áldozatul a virágszedésnek, pedig gyorsan elhervad. „Kertbarátok” néha megpróbálkoznak a növény kiásásával is, bár ez – az említett mélyre hatoló karógyökér miatt – szinte reménytelen vállalkozás.

Kertbe a kertészetekben kapható kökörcsinváltozatokat ültessük!

Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) virág

Kökörcsinek (Pulsatilla-fajok)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)

Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)

A kökörcsinek nevüket valószínűleg az ótörök kök – kék szóból kapták. A Magyarországon előforduló 5 fajuk mindegyike védett, vagy fokozottan védett kora tavaszi virág.  Bár a boglárkafélék (Ranunculaceae), a kétszikű növényekhez tartozó növénycsalád, virágszerkezetük speciális: nincsenek sem csésze- sem sziromleveleik, ehelyett 6 egyforma lepellevelük alakult ki, valamint virágaikban igen sok porzó és termő található. Megporzás után repítőkészülékes csoportos aszmagterméseik fejlődnek. Mivel kora tavasszal virágoznak, mindegyik fajra jellemző a puha, bársonyos szőrzet, ami az egész növényt – fajtól függően erősebben vagy kevésbé – bevonja. Leggyakrabban a leány- és a fekete kökörcsinnel találkozhatunk, ez a két faj még viszonylag gyakori a középhegységek füves lejtőin vagy sziklagyepeiben, sőt a fekete kökörcsin az Alföldön is sokfelé előfordul. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavascensP. hungarica) a Nyírség és a Bodrogköz bennszülött növénye, kizárólag homokos talajú réteken, legelőkön, kisebb számban homoki erdők tisztásain fordul elő, fokozottan védett faj. A hegyi kökörcsin (P. zimmermannii) csak az Északi-középhegység néhány pontján előforduló ritkaság, leginkább a Zempléni-hegyekben találkozhatunk vele, legjobban a fekete kökörcsinre hasonlít.

A legritkább Pulsatilla fajunk egyértelműen a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amely hazánkban a kipusztulás szélén áll. Somogyi lelőhelyeiről már régen eltűnt, jelenleg egyedül a Bátorligeti-legelőn él néhány virágzáskor őrzött példánya. A hasonló leánykökörcsintől elsősorban sokkal sötétebb (intenzív lila) virágszíne, valamint tenyeresen szeldelt tőlevelei különböztetik meg – bár ezek virágzáskor még nem látszanak. Fokozottan védett.
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/leanykokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/magyar-kokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/tatogo-kokorcsin

Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

Hármaslevelű szellőrózsa - Anemone trifolia
Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

A hozzá hasonló berki szellőrózsától (A. nemorosa) fűrészes szélű, hármas gallérozó leveleivel, és fehér színű porzóival tér el (a ligetinek sárgák). Ezzel a szép, tavaszi növénykével Magyarországon csak a Zákány-Őrtilos környéki gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben találkozhatunk, ún. illír flóraelem. Virágzási ideje április-május hónapokban van, jelenlegi állományát kb. 5000 tőre becsülik. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Hármaslevelű szellőrózsa - Anemone trifolia
Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)
Virágszerkezeti eltérés (megduplázódott lepelkör)