Címke: Hüllők

Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)

Gerincesek > hüllők > teknősök > mocsáriteknős-félék > karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)

Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina)
Karoliniai dobozteknős (Terrapene carolina) hasoldala

A dobozteknősök („box turtle”) nevüket jellegzetes, csuklópántszerű haspáncéljukról kapták, amit veszély esetén szinte tötéletesen el tudnak zárni (2. kép). Dobozteknősök élnek Észak-Amerikában (4 faj) és Délkelet-Ázsiában is. Szárazföldi teknősök, páncéljuk erősen domború, a legtöbb fajnál kimondottan dekoratív. Kedvelik a nedvesebb erdőket, folyók és mocsarak környékét. Mindenevők, az USÁ-ban többször megfigyelték, hogy a bogyók és gombák mellett elpusztult állatokat is elfogyasztottak. A képeken látható közönséges vagy karoliniai dobozteknős ragaszkodik területéhez, a hímek (ha szaporodási időben találkoznak) megküzdenek a nőstényért: ez többnyire a másik lökdöséséből, illetve felborításából áll. A nőstények egyetlen párosodás után több évig képesek termékeny tojásokat rakni. Az USA több államában is engedélyhez kötött a tartásuk, de sok helyen illegálisan gyűjtik és árusítják a frissen kikelt kis tenősöket. Emellett élőhelyük csökkenése a fő veszélyeztető tényező. Ázsiában ráadásul több helyen fogyasztják is ezeket az állatokat, és az illegális állatkeresekedelem itt is jellemző, amivel tovább csökken az egyes  poulációk mérete.

Szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Gerincesek > hüllők > pikkelyes hüllők > gyíkok > vakondgyíkfélék > szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Szokotrai szkink (Trachylepis socotrana)

Nappali életmódú robosztus gyíkféle, endemikus faj Socotra szigetéen. Sokfelé megtalálható ahol búvóhelyet talál, csak a teljesen nyílt területeket kerüli.

Ibériai vízisikló (Natrix astreptophora)

Gerincesek > hüllők > pikkelyes hüllők > kígyók > siklófélék > ibériai vizisikló (Natrix astreptophora)

Ibériai vízisikló (Natrix astreptophora)
Ibériai vízisikló (Natrix astreptophora) pikkelyei

Az igen változékony vízisikló fajkomplexből 2016-ban választották külön ezt a fajt. A siklófélékre (Colubridae család) jellemzően pupillájuk kerek, a magyarországi vízisiklótól (Natrix natrix) eltérően az ibériai vízisiklónak a szivárványhártyája vöröses. Pikkelyein hosszanti kiemelkedés, orom található (ún. ormós pikkelyek, 2. kép)

Elterjedési területe az Ibériai-félszigeten (Spanyolország, Portugália) kívül átnyúlik Dél-Franciaországba, illetve Észak-Afrikába is (Marokkó, Algéria, Tunézia). Tápláléka változatos: kisemlősök, gyíkok, kisebb madárfiókák, halak és kétéltűek szerepelnek az étlapján. Főként víz közelében találkozhatunk vele, de gyakran jelentősebb távolságokra is eltávolodik attól.

Zavarás hatására, ha megakadályozzuk a menekülésben, fejét szinte háromszög alakúra lapítja és hangosan sziszeg, ezzel mérgeskígyó hatást keltve (ún. etológiai mimikri). Hasonló szerepe lehet a fején látható, fogsort utánzó, fekete mintázatnak is.

Közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis)

Gerincesek > hüllők > pikkelyes hüllők > gyíkok > lábatlangyíkfélék > közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) 

Közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) portré
Közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis)