Vegyes
Minden vélemény számít!
Címke: Páfrányok
Magyar pikkelypáfrány (Asplenium javorkaeanum)
Harasztok > páfrányok > fodorkafélék > magyar pikkelypáfrány (Asplenium javorkaeanum)
Nagylevelű moszatpáfrány (Azolla filiculoides)
Harasztok > páfrányok > moszatpáfrányfélék > nagylevelű moszatpáfrány (Azolla filiculoides)
Zöld fodorka (Asplenium viride)
Harasztok > páfrányok > fodorkafélék > zöld fodorka (Asplenium viride)
Ez az alig arasznyi (5-20 cm-es) sziklalakó növényke nálunk nem egy gyakori páfrány, méretében és alakjában is a sokkal közönségesebb aranyos fodorkára hasonlít, de azzal ellentétben a levélgerince végig zöld (csak a tövénél barnás), míg az aranyos fodorkának végig barna (2. kép). Egyszeresen szárnyalt levele világos zöld, puha tapintású, a levélkék csipkés szélűek. A zöld fodorkával főként állandóan párás, nedves szurdokerdőkben, sziklagyepek északi oldalán sziklarepedésekbe bújva találkozhatunk, mindig meszes alapkőzeten. Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=88
Ezek becsavarodtak…
A páfrányok levelei jellemzően pásztorbotszerűen vannak becsavarva, kora tavasszal pedig látványos a levelek kitekeredése, kiterülése. Ha szerencsénk van sikerül elcsípni a csak rövid ideig látható állapotot.
Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
Harasztok > páfrányok > pajzsikafélék > északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
Arasznyi, sziklalakó páfrányunk. Mészkerülő, nálunk a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Mátrában és a Börzsönyben van ismert előfordulása. Legnagyobb populációja a füzéri Várhegyen, sziklagyepben él.
A növény levélgerince és a levél fonáka sűrűn pelyvaszőrős. Spóraérése július-augusztusban van. Nagyon ritka, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Testvérfaja, a havasi szirtipáfrány (Woodsia alpina) csak a Saskőről (Mátra) volt ismert, innen valószínűleg kipusztult.
Rucaöröm (Salvinia natans)
Harasztok > páfrányok > rucaörömfélék > vízi rucaöröm (Salvinia natans)
Saspáfrány (Pteridium aquilinum)
Harasztok > páfrányok > saspáfrányfélék > közönséges saspáfrány (Pteridium aquilinum)
Magyarországon a legnagyobbra nővő páfrányféle, a jó kondiban lévő egyedek a 180-200 cm-es magasságot is elérhetik. Az ezüstérmes a királyharaszt (Osmunda regalis) lenne a maga 150-160 centijével, de ezzel a ritka és különleges fajjal Magyarországon csak igen kevés ember találkozhat. A saspáfrány viszont gyakori, így a növénnyel az országban sok felé összefuthatunk.
Levele többszörösen szárnyalt, ép szélű, spórái a levélfonákon közvetlenül a levélszél közelében találhatók, spóraérése augusztus-szeptemberben van. A spóraérés után a levél szép sárgásbarnára színeződik, mielőtt elpusztul (2. kép). Az új levél a talajban hosszan futó gyöktörzsből hajt ki a következő tavasszal.
Dárdás vesepáfrány (Polystichum lonchitis)
Harasztok > páfrányok > pajzsikafélék > dárdás vesepáfrány (Polystichum lonchitis)
Hártyapáfrány (Hymenophyllum tunbridgense)
Harasztok > páfrányok > hártyapáfrányfélék > Hymenophyllum tunbridgense
A hártyapáfrányok családjába tartozó fajok levelei – egyes mohákhoz hasonlóan – csupán egyetlen sejtrétegből állnak, a vizet egész testfelületükön képesek felvenni. Különleges testfelépítésük miatt mindig nedves, párás élőhelyen fordulnak elő, hiszen rendkívül gyorsan kiszáradnak.