Állatok kategória bejegyzései

Kúszógéb (Periophthalmus sp.)

Gerincesek > halak > csontos halak > gébfélék > kúszógéb-faj (Periophthalmus sp.)

Kúszógéb-faj (Periophthalmus sp), Socotra, Jemen

Halban erősen hiányos portfólióm erősítésére mutatom be ezt az érdekes állatkát: ő egy kúszógéb. Ezek a fajok, bár a halak közé tartoznak, képesek rövid ideig a szárazföldön tartózkodni. Ebben nyálkás bőrük segíti őket elsősorban, amin keresztül képesek a légköri oxigén felvételére. Mellső úszóik speciálisak, az állat ezen támaszkodik, tulajdonképpen mászik vele… Jemenben (amíg a többiek még a tejes teát iszogatták) én a partmenti sziklákon nézelődtem, így láttam meg ezt a példányt. Egy hullámmal érkezett, előtte nem volt semmi a sziklán, és a következő hullámmal el is tűnt. Miután ezt többször is eljátszotta, már kiszámíthattam a felbukkanását, így fotó is készülhetett…

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > tarkalepkék > c-betűs lepke (Nymphalis c-album)

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

A c-betűs lepke kicsit olyan, mintha megtépték volna a szárnyait, de ez csak látszat. A kép még analóg géppel diára készült valamikor a 90-es években az Őrségben. Azért kedvelem, mert a két lepke miatt egyszerre látszik a szárny felszíne és a fonáka is az ezüstös c-betűvel, amiről a nevét kapta.  Három nemzedéke repül májustól novemberig, de az áttelelő példányok miatt már február-márciusban is találkozhatunk vele, így a legkorábbi nappali lepkéink egyike. Tüskékkel díszített hernyója sokféle növényt fogyaszthat pl. csalánon, szedren, komlón, fűz- és szil-fajokon, de mogyorón vagy ribizke fajokon is képes kifejlődni.

A kifejlett lepke viráglátogató, de kedveli az érett gyümölcsöket, vagy akár az állati ürüléket is (képen). Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > levélbogarak > burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)

Burgonyabogarak (Leptinotarsa decemlineata)

Burgonyabogarak – a krumpli felszedése után – egy otthagyott burgonyagumón lakmároznak. Az eredetileg Mexikóban őshonos (és az ottani burgonyaféléken fejlődő) bogár csak később került át az Egyesült Államokba, majd innen Európába is. Magyarországon először 1947-ben észlelték, azóta mindenhol megtalálható, ahol burgonyát termesztenek. A fő kártevőnek a lárvák számítanak, amik a fejlődő burgonyanövény levelével táplálkoznak. A burgonyán kívül más fajokon is képes kifejlődni (nadragulya, beléndek, ebszőlő csucsor) de akár a paradicsomot is károsíthatja.

Az egyébként dekoratív bogár latin nevét a szárnyfedőin található 5-5 fekete csíkról kapta: a decemlineata azt jelenti „tízcsíkos”.

Kullancsok

Ízeltlábúak > csáprágós ízeltlábúak > pókszabásúak > atkák > kullancsfélék > Dermacentor marginatus

Kullancs-faj szájszerve

A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó erősen specializált testfelépítésű élősködő állatok.

A pókszabásúak is ízeltlábúak, de testük általában lágy, csak gyengébben kitines, a szelvényezettség a fajok többségén a testen nem látható. 

4 pár járólábuk alakult ki.  A sokak által terjesztett tévhitek: pl. „rámesik egy kullancs” vagy „rámugrik egy kullancs” teljesen alaptalanok, a kullancsok általában az alacsonyabb lágyszárú növényeken tartózkodnak, éspedig ott, ahol gyakran járnak, tartózkodnak állatok. És türelmesen várakoznak.

Az alsó két képen jól látszik, hogy egy legelőn egy éhes kullancs hogyan várja a birkákat: egy pár lábával kapaszkodik, a másik 3 pár lábával a lehető legmesszebb kinyúlva vár arra, hogy egy legelő állat szőrébe belekapaszkodhasson. Nem ugrik és fákról sem dobja le magát!

Dermacentor marginatus felülnézetben
Dermacentor marginatus hasi oldala

A kullancsok sajnos számos kórokozót terjeszthetnek, a legismertebbek az agyhártya- és agyvelőgyulladást okozó vírus, illetve a Lyme-kór baktériuma. A néhány éve hazánkban is jelen lévő, csíkos lábú Hyalomma kullancs (Hyalomma marginatum) pedig a krími-kongói vérzéses láz vírusának hordozója lehet.