Állatok kategória bejegyzései

Hangyaboglárka peték

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > boglárkalepkék > hangyaboglárkák (Maculinea spp.)

Zárvatermők > kétszikűek > tárnicsfélék > Szent László-tárnics (Gentiana cruciata)

Szent László-tárnics hangyaboglárka petékkel

A hangyaboglárkák (Maculinea-fajok) különleges életmódú lepkék. A szürkés hangyaboglárka Maculinea alcon petéit tárnicsfélékre rakja (Szent László-tárnics illetve kornistárnics), a kikelő kis hernyók eleinte a növényen táplálkoznak, később ledobják magukat a földre és olyan feromonokat termelnek, amivel megtévesztik az ott élő hangyafajok (Myrmica-spp.) dolgozóit, amik saját lárváiknak hiszik a hernyócskákat és a hangyabolyba szállítják őket. A hernyókat a hangyák etetik, ideális esetben teljesen fel is nevelik a hernyókat, amelyek illatukkal továbbra is elrejtik származásukat. A kifejlett hernyók bebábozódnak, és következő évben kifejlett boglárkalepkévé alakulnak. Évente csak egy nemzedékük fejlődik, a lepkék érthetően kötődnek élőhelyükhöz, azt nem hagyják el. Miután elég speciális ökológia kapcsolat alakul ki (tárnics-hangya-boglárkalepke) a hangyaboglárkák mindenképpen figyelmet és védelmet érdemlő, veszélyeztetett fajok. A szürkés hangyaboglárka védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A képen Szent László-tárnicsra helyezett szürkés hangyaboglárka peték láthatók.

Bálnacsontok

Bálnacsontok a tengerparton gúlába rendezve (Jemen)
Bálnacsigolyák Izlandon

Ha nem is gyakran, de elpusztult bálnák is partra sodródnak Szokotrán.  A kisebb cetfélékre hagyományosan vadásznak is, bár az utóbbi évtizedekben a tengeri emlősök állománya jelnetősen megritkult és több egyezmény is tiltja a vadászatot.  Az ámbráscet bélrendszerében keletkező rejtélyes anyag, az ámbra ezeken a partokon is fellelhető. Ha egy szokotri ilyen darabot talál a parton, először hálát kell adnia Allahnak, ezzel elűzve a gonosz ártást. Az ámbrát komoly varázserejű anyagnak tartják, a talált darab egyik felét saját használatra tartják meg (gyógyszerként használják) másik felét a szokásoknak megfelelően elajándékozzák. Ámbrát nem csak a partokon vagy a tengeren sodródva lehet találni, hanem a partra sodródott ámbráscet tetemből is kinyerhető.   

(Az ámbrát a nyugati világban a legdrágább illatszerekhez használják, ára is magas 10-20.000 USD kilója.)

Lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > növényevő bogarak > cincérek > lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Lucerna darázscincér (Echinocerus floralis)

Az egyik leggyakoribb cincérünk, a virágokon (főleg cickafarkon) gyakran látható lucerna darázscincér (Echinocerus floralis), itt éppen gyalogbodzán táplálkozik. A bogár lárvája lucerna gyökerében fejlődik, olykor kártevő is lehet. A darázscincérek túlélési stratégiája a darazsak sárga-fekete mintázatának leutánzása, ami szerencsés esetben védelmet biztosít a velük táplálkozó ragadozókkal (madarak, gyíkok stb) szemben.

Csinos nünüke (Meloe decorus)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > csinos nünüke (Meloe decorus)

Csinos nünüke (Meloe decorus)

Apró termetű (12-20 mm) a többi hazai nünükéhez képest fürgébb jószág. Előtora és feje sűrűn pontozott, liláskék, irizáló, a teste többi része kék. Az 1989-ben megjelent Vörös Könyvben a következő szerepel a fajról: „Régi, klasszikus élőhelyei (fenyőtelepítés miatt) nagyrészt megsemmisültek, újabb élőhelyeit még nem sikerült felfedezni. Egyelőre eltűntnek kell tekintenünk.”

Szerencsére azóta több populációját is megtalálták országszerte, de a faj így is elég ritkának számít. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Csigamenedék

A szárazföldön élő csigák a meleg és száraz (nyári) időszakban a vízvesztést és kiszáradást elkerülendő nyári nyugalmi állapotba (esztiváció) kerülnek. Ilyenkor az erősen felmelegedő talaj felszínétől minél jobban eltávolodnak, vastagabb fűszálakra, kórókra, kerítésekre másznak, ahol a légmozgás is csökkenti a magas hőmérsékletet. Házuk szájadékát elzárják, anyagcseréjüket a minimálisra csökkentik, és várják az esős (és hűvösebb) időszakot. Egy-egy alkalmas helyen, egymást is védve, néha igen nagy számú csiga is tartózkodhat egyszerre.

Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > ganajtúrófélék > orrszarvú bogár (Otyctes nasicornis)

Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) hím
Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) nőstény
Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) hím
Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) hím

Óriás nünüke (Meloe cicatricosus)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > óriás nünüke (Meloe cicatricosus)

Óriás nünüke (Meloe cicatricosus)
Óriás nünüke (Meloe cicatricosus)

Hazánkban ez a nünükefaj nő a legnagyobbra, a nőstények testhossza (ezek a nagyobbak, a hímek kisebbek) akár a 42-45 mm-t is elérheti. Mint minden nünükének, ennek a fajnak is csökevényesen a szárnyai, hártyás szárnyuk teljesen hiányzik, fedőszárnyaik is rövidek, gyengén kitinizáltak, a bogarak röpképtelenek.

Az óriás nünüke alapszíne fekete, de lábai és csápjai szőrzete kék (1. kép). Szárnyfedőinek mintázata bőrszerűen ráncolt. Előtora a fej irányában kiszélesedő, oldalt kissé kiálló kis csücsökben végződik. Lárvái speciális fejlődésű paraziták (lásd az uráli nünüke és a pettyes hólyaghúzó leírását)

Védett bogárfajunk, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.