Állatok kategória bejegyzései

Lódarázs (Vespa crabro)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > redősszárnyúdarazsak > európai lódarázs (Vespa crabro)

Lódarázs - Vespa crabro
Lódarázs - Vespa crabro

A lódarázs (Vespa crabro) a társasan élő redősszárnyú darazsak közé tartozó, hazánkban őshonos hártyásszárnyú. Mintázata sárga-barna, ami jól elkülöníti a sárga-fekete mintázatú rokonságtól. Alapvetően ragadozó, bár édes gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Fészkét megrágott faanyagból készíti, általában faodvakba, de üresen álló emberi építményekbe, fészerekbe, padlásokra is beköltözhet. Kedvező időjárás és sok taplálék esetén nyár végére egy lódarázsfészekben akár több száz darázs is élhet egyszerre. A lódarázs a fészek közelében elég támadékony, így – ha észrevesszük – jobb azt több méteres távolságból elkerülni. Ősszel, amikor az idő hidegebbre fordul, a dolgozók és a hímek elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. Ők fogják a következő évben a petéik lerakásával újraindítani a fészek életét.  Az ivar kialakulása a hártyásszárnyúaknál eltér az emlősöknél (embernél) megszokottól: ha a nőstény (anya / királynő)  megtermékenyítetlen petéket rak, abból hím darazsak jönnek létre, a megtermékenyített petékből nőstények keletkeznek: vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok (haploid-diploid ivarmeghatározás).

A nőstény lódarázs akár 3,5 cm-es is lehet, tavasszal még gyakran elhagyja a fészket, de később, amikor kikelnek az első (nőstény) dolgozók, már egyre ritkábban repül ki, és csak a peterakással foglalkozik. A lódarazsak kisabb rovarokkal (legyekkel, más darazsakkal, méhfélékkel) táplálkoznak, a méhkaptárak közelében így komoly károkat okozhatnak, mivel jóval nagyobb termetük miatt a méheknek nincs esélyük a lódarázzsal szemben. Nagy, összetett szemeiken kívül még három pontszemük is van a fejük tetején, csápjuk barna, a hímeké egy csápízzel hosszabb, mint a nőstényeké. Fullánkjuk sima, így akár többször is szúrhatnak vele. Csípésük erős fájdalommal és duzzanattal jár, a több darázscsípés akár életveszélyes is lehet. A hímeknek nincs fullánkjuk, így szúrni sem tudnak.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/lodarazs/
https://parkerdo.hu/parkerdo/a-lodarazs-nem-ellenseg-ezt-tedd-ha-szembe-talalkoztok-az-erdoben/

Közönséges hangyafarkas (Myrmecaelurus trigrammus)

Ízeltlábúak > rovarok > recésszárnyúak > közönséges hangyafarkas (Myrmecaelurus trigrammus)

Myrmecaelurus trigrammus - kozonseges hangyafarkas
Közönséges hangyafarkas (Myrmecaelurus trigrammus)

A közönséges hangyafarkas (Myrmecaelurus trigrammus) a hazai hangyaleső fauna egyik leggyakoribb faja, a Duna-Tisza közi homokos területeken nyár közepétől mindenfelé találkozhatunk vele. Lárvája is ragadozó, a laza homokba építi tölcsérszerű csapdáját, amibe a talajfelszínen közlekedő kisebb állatok könnyen belecsúsznak. A lárváknak méretükhöz képest hatalmas rágóik vannak, amivel könnyen elfogyasztják a zsákmányt, a maradékot pedig egyetlen lendítéssel kidobják a tölcsérből.A lárvák több évig fejlődnek, majd a homokban, golyószerű bábbölcsőben bábozódnak be. A kifejlett állatoknak kissé a szitakötőkre emlékeztető röpte van, de azért közel sem képesek olyan kitartó repülésre és mutatványokra, mint pl. az acsák. A hozzá hasonló, védett kunsági hangyafarkas (Myrmecaelurus punctatus) szintén homokos élőhelyeken fordul elő, de jóval ritkább.

hangyaleső-faj lárvája
hangyaleső-faj lárvája
hangyaleső-faj lárvája
hangyaleső-faj lárvája

Öves szkolopendra (Scolopendra cingulata)

Ízeltlábúak > soklábúak > százlábúak > Scolopendridae > öves szkolopendra (Scolopendra cingulata)

Öves szkolopendra (Scolopendra cingulata)
Öves szkolopendra (Scolopendra cingulata) fiatal példány

Hazánk legnagyobb százlábú faja, hiszen testhossza kifejlett korában elérheti a 12-13 centimétert is. Mint minden százlábúnak, neki is szelvényenként csak egy pár lába van, a szkolopendrák esetében ez csak 21 pár lábat jelent, tehát közel sem százat. Utolsó pár lábuk ún. uszályláb, ennek nem a mozgásban, inkább a ragadozók megtévesztésében van szerepe: a csápokkal kb. megegyező méretű lábak miatt nem egyértelmű, melyik az állat feji vége.

A szkolopendrák ragadozók, főként éjjel aktívak. Erős és hegyes állkapcsi lábaikkal ejtik el zsákmányukat, amihez méregmirigyek is csatlakoznak. Mérgük – főként a trópusi fajoknak – elég erős. Bár a fejük mindkét oldalán van 4-4 egyszerű szemük, főként a csápjaikat használva találják meg zsákmányukat, jellemzően kisebb-nagyobb rovarokat. A nappalt kövek, fadarabok alatt elbújva töltik. A faj elterjedési súlypontja a mediterrán térségben van, Magyarországon éri el északnyugati elterjedési határát. Régebben csak a Vértes néhány pontjáról volt ismert, az újabb kutatások a hegység más pontjain, illetve a Kelet-Bakonyban is felfedezték néhány populációját. A nőstények egy darabig gondozzák a petéket illetve a kikelt fiatal egyedeket. amelyeknek igen szép szürkéskék színük van, testük végein piros szelvényekkel (2. kép).
A faj élőhelye mindenhol a meleg, napos, köves-füves domboldalak van, a zárt erdőket elkerüli.
Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > tőrösdarazsak > óriás tőrősdarázs (Megascolia maculata)

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Keleti rablópille – Libelloides macaronius

Ízeltlábúak > rovarok > recésszárnyúak > rablópillék > keleti rablópille (Libelloides macaronius)

Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)

A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő.
Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Lárvájuk is ragadozó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille
https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508
https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/