Címke: élősködők

Recés vajvirág (Orobanche reticulata)

Zárvatermők > kétszikűek > vajvirágfélék > recés vajvirág (Orobanche reticulata)

Recés vajvirág (Orobanche reticulata)
Recés vajvirág (Orobanche reticulata) élőhely

A vajvirágok különleges életmódú növények. Zöld színanyagot (klorofillt) nem tartalmaznak, így nem tudnak fotoszintetizálni. Színük ezért nem zöld, általában sárgás-barnás-vöröses árnyalatúak. Leveleik elcsökevényesedtek, szerves anyagaikat más növényektől szívják el, vagyis teljes élősködők. Jellegzetes felépítésűek, de néhány fajukat biztosan csak a gazdanövény alapján (a gyökerek fizikai kapcsolatával!) lehet biztosan azonosítani. A vajvirágok szívógyökereikkel hatolnak be a gazda gyökerének háncsrészébe, ahonnan a szerves anyagokat elszívják. A gazdára nézve elég specializáltak, a recés vajvirág gazdanövényei nálunk bogáncs (Carduus) és aszat (Cirsium) fajok. A 2. képen látható, hogy növény közvetlen közelében bókoló bogáncs (Carduus nutans) nő, valószínűleg ez a példány a gazdanövény. Mivel a kép védett területen készült, kiásással erről nem akartam megbizonyosodni. Herbáriumi példány esetén így néz ki a szívógyökér (haustorium): https://www.researchgate.net/figure/oucher-of-Orobanche-reticulata-with-its-host-plant-Carduus-hamulosus-from-the-Ber-hegy_fig1_351098527 

A recés vajvirág hazánkban nem gyakori, a ritkább vajvirág fajok közé tartozik, míg a galajfojtó vajvirág jóval gyakoribb.

Kullancsok

Ízeltlábúak > csáprágós ízeltlábúak > pókszabásúak > atkák > kullancsfélék > Dermacentor marginatus

Kullancs-faj szájszerve

A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó erősen specializált testfelépítésű élősködő állatok.

A pókszabásúak is ízeltlábúak, de testük általában lágy, csak gyengébben kitines, a szelvényezettség a fajok többségén a testen nem látható. 

4 pár járólábuk alakult ki.  A sokak által terjesztett tévhitek: pl. „rámesik egy kullancs” vagy „rámugrik egy kullancs” teljesen alaptalanok, a kullancsok általában az alacsonyabb lágyszárú növényeken tartózkodnak, éspedig ott, ahol gyakran járnak, tartózkodnak állatok. És türelmesen várakoznak.

Az alsó két képen jól látszik, hogy egy legelőn egy éhes kullancs hogyan várja a birkákat: egy pár lábával kapaszkodik, a másik 3 pár lábával a lehető legmesszebb kinyúlva vár arra, hogy egy legelő állat szőrébe belekapaszkodhasson. Nem ugrik és fákról sem dobja le magát!

Dermacentor marginatus felülnézetben
Dermacentor marginatus hasi oldala

A kullancsok sajnos számos kórokozót terjeszthetnek, a legismertebbek az agyhártya- és agyvelőgyulladást okozó vírus, illetve a Lyme-kór baktériuma. A néhány éve hazánkban is jelen lévő, csíkos lábú Hyalomma kullancs (Hyalomma marginatum) pedig a krími-kongói vérzéses láz vírusának hordozója lehet.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > tőrösdarazsak > óriás tőrősdarázs (Megascolia maculata)

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.