Címke: hártyásszárnyúak

Lódarázs – Vespa crabro

Lódarázs - Vespa crabro

Lódarázs – Vespa crabro

A lódarázs (Vespa crabro) a társasan élő redősszárnyú darazsak közé tartozó, hazánkban őshonos hártyásszárnyú. Mintázata sárga-barna, ami jól elkülöníti a sárga-fekete mintázatú rokonságtól. Alapvetően ragadozó, bár édes gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Fészkét megrágott faanyagból készíti, általában faodvakba, de üresen álló emberi építményekbe, fészerekbe, padlásokra is beköltözhet. Kedvező időjárás és sok taplálék esetén nyár végére egy lódarázsfészekben akár több száz darázs is élhet egyszerre. A lódarázs a fészek közelében elég támadékony, így – ha észrevesszük – jobb azt több méteres távolságból elkerülni. Ősszel, amikor az idő hidegebbre fordul, a dolgozók és a hímek elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. Ők fogják a következő évben a petéik lerakásával újraindítani a fészek életét.  Az ivar kialakulása a hártyásszárnyúaknál eltér az emlősöknél (embernél) megszokottól: ha a nőstény (anya / királynő)  megtermékenyítetlen petéket rak, abból hím darazsak jönnek létre, a megtermékenyített petékből nőstények keletkeznek: vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok (haploid-diploid ivarmeghatározás).

A nőstény lódarázs akár 3,5 cm-es is lehet, tavasszal még gyakran elhagyja a fészket, de később, amikor kikelnek az első (nőstény) dolgozók, már egyre ritkábban repül ki, és csak a peterakással foglalkozik. A lódarazsak kisabb rovarokkal (legyekkel, más darazsakkal, méhfélékkel) táplálkoznak, a méhkaptárak közelében így komoly károkat okozhatnak, mivel jóval nagyobb termetük miatt a méheknek nincs esélyük a lódarázzsal szemben. Nagy, összetett szemeiken kívül még három pontszemük is van a fejük tetején, csápjuk barna, a hímeké egy csápízzel hosszabb, mint a nőstényeké. Fullánkjuk sima, így akár többször is szúrhatnak vele. Csípésük erős fájdalommal és duzzanattal jár, a több darázscsípés akár életveszélyes is lehet. A hímeknek nincs fullánkjuk, így szúrni sem tudnak.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/lodarazs/
https://parkerdo.hu/parkerdo/a-lodarazs-nem-ellenseg-ezt-tedd-ha-szembe-talalkoztok-az-erdoben/

Óriás tőrösdarázs – Megascolia maculata

Óriás tőrösdarázs nősténye © Buday Ádám

Európa legnagyobb testű darazsa, de kinézete és félelmet keltő zúgása ellenére jámbor, nem támadékony faj. Az utóbbi években egyedszáma megemelkedett, gyakrabban kerül szem elé, ezért szinte médiasztár lett, több helyen is írnak róla, szerencsére pozitív kicsengéssel.
Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

https://www.turistamagazin.hu/hir/sokfele-lehet-latni-a-szerelemre-ehes-oriasokat
https://www.knp.hu/hu/hirek/nem-veszelyes-az-orias-torosdarazs-376
https://www.bnpi.hu/hu/hir/minden-amit-az-orias-torosdarazsrol-tudni-akartal