Címke: hártyásszárnyúak

Óriás fenyőfürkész (Rhyssa persuasoria)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > valódi fürkészdarazsak > óriás fenyőfürkész (Rhyssa persuasoria)

Óriás fenyőfürkész (Rhyssa persuasoria)

A nevét nem véletlenül kapta, tényleg nagy méretű fürkészdarázs, testhossza 3-4 cm körüli, ehhez jön a rendkívül hosszú és rugalmas tojócsöve. A fürkészdarazsak paraziták, ez a faj pl. a fenyőfélékben fejlődő nagytestű bogárlárvákba rakja a petéit. Ehhez először meg kell találnia fában (a kéreg alatt, de lehet, hogy mélyebben) fejlődő bogárlárvát, majd a tojócsövével a fát átszúrva egy petét kell belejuttatnia. Maga a művelet igen nagy precizitást igényel, a hosszú, de vékony és rugalmas tojócső pozícionálása igazi akrobata mutatvány. A darázs petéjéből kikelő lárva aztán elfogyasztja a bogárlárvát (általában egy cincérlárváról van szó), de arra azért ügyel, hogy az életfontosságú részeket a végére hagyja, így sokáig életben tartva a táplálékforrást…

A kép még egyetemista éveim alatt az Őrségben készült, egy remek 2,8/135-ös Pentacon teleobival (és talán közgyűrűvel?), a számomra akkor anyagilag elérhető AGFA diafilmre.

Lódarázs (Vespa crabro) fészek

Lódarázs (Vespa crabro) fészek
Lódarázs (Vespa crabro) fészek

A lódarazsak társasan élnek, fészküket minden évben újra építik, az előző évit nem használják. A fészek mérete a kolónia nagyságától függ, őszig folyamatosan épül, belül több szintre tagolódik, ahol a lárvákat nevelik. A hatszögletű lépek fala és a teljes fészek is összerágott és összetapasztott faanyagból készül, kívülről jellegzetesen csíkos, bejárati nyílása az alján található.  Lódarázsról: https://sirbuday.hu/2025/03/04/lodarazs-vespa-crabro/

Lódarázs (Vespa crabro)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > redősszárnyúdarazsak > európai lódarázs (Vespa crabro)

Lódarázs - Vespa crabro
Lódarázs - Vespa crabro

A lódarázs (Vespa crabro) a társasan élő redősszárnyú darazsak közé tartozó, hazánkban őshonos hártyásszárnyú. Mintázata sárga-barna, ami jól elkülöníti a sárga-fekete mintázatú rokonságtól. Alapvetően ragadozó, bár édes gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Fészkét megrágott faanyagból készíti, általában faodvakba, de üresen álló emberi építményekbe, fészerekbe, padlásokra is beköltözhet. Kedvező időjárás és sok taplálék esetén nyár végére egy lódarázsfészekben akár több száz darázs is élhet egyszerre. A lódarázs a fészek közelében elég támadékony, így – ha észrevesszük – jobb azt több méteres távolságból elkerülni. Ősszel, amikor az idő hidegebbre fordul, a dolgozók és a hímek elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. Ők fogják a következő évben a petéik lerakásával újraindítani a fészek életét.  Az ivar kialakulása a hártyásszárnyúaknál eltér az emlősöknél (embernél) megszokottól: ha a nőstény (anya / királynő)  megtermékenyítetlen petéket rak, abból hím darazsak jönnek létre, a megtermékenyített petékből nőstények keletkeznek: vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok (haploid-diploid ivarmeghatározás).

A nőstény lódarázs akár 3,5 cm-es is lehet, tavasszal még gyakran elhagyja a fészket, de később, amikor kikelnek az első (nőstény) dolgozók, már egyre ritkábban repül ki, és csak a peterakással foglalkozik. A lódarazsak kisabb rovarokkal (legyekkel, más darazsakkal, méhfélékkel) táplálkoznak, a méhkaptárak közelében így komoly károkat okozhatnak, mivel jóval nagyobb termetük miatt a méheknek nincs esélyük a lódarázzsal szemben. Nagy, összetett szemeiken kívül még három pontszemük is van a fejük tetején, csápjuk barna, a hímeké egy csápízzel hosszabb, mint a nőstényeké. Fullánkjuk sima, így akár többször is szúrhatnak vele. Csípésük erős fájdalommal és duzzanattal jár, a több darázscsípés akár életveszélyes is lehet. A hímeknek nincs fullánkjuk, így szúrni sem tudnak.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/lodarazs/
https://parkerdo.hu/parkerdo/a-lodarazs-nem-ellenseg-ezt-tedd-ha-szembe-talalkoztok-az-erdoben/

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > tőrösdarazsak > óriás tőrősdarázs (Megascolia maculata)

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.