Ízeltlábúak > ikerszelvényesek > Polydesmidae > karimás ezerlábú (Polydesmus complanatus)
A karimás ezerlábú (Polydesmus complanatus) Magyarországon sokfelé megtalálható, főként az árnyas erdőket kedveli, ahol kidőlt fák, vagy kövek alatt, vagy csak az avarban gyakran ráakadhatunk. Az Ikerszelvényesek (Diplopoda) testének szelvényei kettesével összenőttek, így egy ilyen dupla szelvényből 2-2 ízlelt láb ered. Másik nevüket „ezerlábúak” a rokonságba tartozó hengeres testű és jóval hosszabb rokonaikról kapták – bár ezer lábuk azoknak sincs. (Frissítés: 2021-ben Ausztráliában, a talajban találtak és írtak le egy új ezerlábúfajt, ahol az egyik példánynak 1306 lába volt.) A karimás ezerlábú teste háti-hasi irányban lapított, és kiszélesedő peremet, karimát visel. A rokon, de másik osztályba tartozó százlábúakkal ellentétben az ezerlábúak lassú mozgású állatok és nem ragadozók: főként növényi részekkel, korhadékkal és gombákkal táplálkoznak.
A dekoratív nagytestű trópusi vagy szubtrópusi fajok népszerűek a kisállattartók körében, bár nem mindig könnyű a tartásuk. Az állatok szexálása (hím és nőstények felismerése) sem egyszerű, mivel itt nincs jelentős ivari kétalakúság, a biztos különbség a hasi oldalon van (naná!), mivel a hímek 7. testszelvényén lévő lábak ún. gonopódiummá alakulnak (lásd 2. kép). A karimás ezerlábú példás anya: a lerakott petékből a nőstények kis kupacot építenek, aminek a közepe nyitott, (kb. mint egy kuglófsütő forma), így a belső peték is jobban kapnak oxigént, ami valószínűleg a nedves környezetben jelentős gombafertőzést, penészedést is gátolja. Az egészet petecsomót még egy vékony külső, a talajból készített burokkal veszik körbe, amit a nőstény körbetekeredve védelmez (3-4. kép). A legtöbb ízeltlábúra nem jellemző semmiféle ivadékgondozás, de a soklábúak ebből a szempontból kivételt képeznek.
https://mttmuzeum.blog.hu/2026/01/11/szazlabu_ezerlabu_rinya_vagy_micsoda