Címke: védett fajok

Uráli nünüke (Meloe uralensis)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > uráli nünüke (Meloe uralensis)

Uráli nünüke (Meloe uralensis)

A nünükék jellegzetes, csökevényes szárnyú bogarak, alsó hártyás szárnyuk egyáltalán nincs, a felső pedig alig ér a potrohuk feléig. Testük egyébként is puha, vékonyan kitines, ami azért lehetséges, mert testfolyadékuk erősen mérgező kantaridint tartalmaz, így a ragadozók elkerülik őket. Hazánkban 14 nünüke-faj fordul elő, főképp az országnak azokon a területein, ahol nagyszámban élnek vadon méhfélék. A nünüke lárvák ugyanis élősködők, a talajba lerakott petékből kikelő lárvák a virágokra mászva belekapaszkodnak (szerencsés esetben) a méhekbe, hogy azokkal a földben lévő méhfészekbe vitessék magukat. Itt a lárvák a méhek lerakott petéit, illetve a raktározott táplálékukat fogyasztják, miközben többször vedlenek és átalakulnak.

A nünükék nőstényeinek hatalmas potrohában akár több ezer pete is lehet, ez a nagyszámú utód szükséges ahhoz, hogy a speciális életmódjuk miatti jelentős pusztulást ellensúlyozzák.

Az uráli nünüke a ritkább nünüke fajok közé tartozik, teste fekete (csak a hasoldalán látható kékes árnyalat), szárnyfedője és tora zsírfényű, finoman pontozott. A lárvákkal ellentétben a kifejlett bogarak növényevők, a képen éppen zsenge füvet fogyaszt a főhős.

Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Patakparti (bókoló) gyömbérgyökér (Geum rivale)

Zárvatermők > kétszikűek > rózsafélék > patakparti (bókoló) gyömbérgyökér (Geum rivale) 

Patakparti gyömbérgyökér (Geum rivale)
Patakparti gyömbérgyökér (Geum rivale) terméssel

Nagy szenzáció volt, amikor 1999-ben megtalálták a fajt Észak-Magyarországon, Szuhafő település közelében. A patakparti (kertészeti nevén bókoló) gyömbérgyökér alapvetően magashegységi növény, hozzánk vadon legközelebb a Kárpátokban, illetve Horvátország nyugati részén él, nemesített változatait, mint (szikla)kerti növényt számos kertészet árulja.

A képek Izlandon készültek, ahol szintén őshonos.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Zárvatermők  > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Évelő faj, karógyökere mélyen nyúlik a talajba. Nagyméretű virágja felálló, a virágok kékeslilák, napos időben tágra nyílók. A virágzás kezdetén még nincsenek azévi levelei, de a tavalyi, elszáradt levelei általában jól láthatók, páratlanul szárnyaltak, erősen szeldeltek. Az egész növényt hosszú, puha és selymes szőrzet borítja.

Porzói élénksárga színűek, a termők a lepel színhez hasonlóan lilásak. Virágzási ideje március-április hónapokban van. Elvirágzás után a kocsány megnyúlik, ekkor a növény akár 30-40 cm magasságúra is nőhet. Termése aszmagcsokor, az egyes termések végén hosszú, szőrőzött repítőkészülékkel. A magok csak rövid ideig csírázóképesek.

Leginkább napos és száraz, déli vagy keleti fekvésű domboldalakon, sziklagyepekben, lösz- illetve homoki gyepekben fordul elő, főként a középhegységeinkben. Élőhelyein a természetes szukcesszió (cserjésedés) veszélyezteti, ugyanis árnyékos helyen a növény elpusztul.

Mivel nagyon dekoratív vadvirág, sokszor esik áldozatul a virágszedésnek, pedig gyorsan elhervad. „Kertbarátok” néha megpróbálkoznak a növény kiásásával is, bár ez – az említett mélyre hatoló karógyökér miatt – szinte reménytelen vállalkozás.

Kertbe a kertészetekben kapható kökörcsinváltozatokat ültessük!

Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Epergyöngyike (Muscari botryoides)

Zárvatermők > egyszikűek > jácintfélék > epergyöngyike (Muscari botryoides)

Epergyöngyike (Muscari botryoides)
Fürtös gyöngyike (Muscari neglectum)

A hozzá némileg hasonló fürtös gyöngyikétől felfelé álló, szélesebb levelei és égszínkék virágai alapján lehet megkülönböztetni. A fürtvirágzatot alkotó egyes virágai gömbszerűek, csak alig hosszabbak az átmérőjüknél, a lepel alul visszahajlik és fehér fogacskákban végződik. Csak az alsó virágok a termékenyek, a fürt felső részének virágai meddők. Magyarországon sokfelé megtalálható, virágzási ideje április-májusban van. Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.

Téltemető (Erantis hyemalis)

Zárvatermők > kétszikűek > hunyorfélék > kikeletnyitó téltemető (Eranthis hyemalis)

Téltemető (Eranthis hyemalis)
Téltemető (Eranthis hyemalis)

Kistermetű, mindössze 5-10 cm magas kora tavaszi növényünk. Gumójából február-március hónapban egyetlen, a növény méretéhez képest nagyméretű, élénk sárga virág fejlődik. Virágszerkezete szokatlan, amit sziromnak gondolnánk, azok a megszínesedett csészelevelei, a szirmok a porzók tövében apró mézfejtőkké alakultak. A virágot zöld, sallangos gallérozó levelek veszik körbe. Mivel igen korán virágzik, termést csak akkor hoz, ha a tavasz elég meleg volt a sikeres rovarbeporzáshoz. Termése tüszőcsokor. Levele csak a virágzás után fejlődik ki, jellegzetes, a gallérozó levelekre emlékeztet.

Őshazája a mediterrán térségben van, Magyarországon nem őshonos. Hozzánk valószínűleg a török hódoltság alatt került, és a főúri kastélyok parkjaiból kivadulva, mára a hazai flóra részévé vált. Védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Téltemető (Eranthis hyemalis), Budai-hg.
Téltemető (Eranthis hyemalis)
Téltemető (Eranthis hyemalis)
Téltemető (Eranthis hyemalis)

Erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii)

Zárvatermők > egyszikűek > jácintfélék > erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii)

Erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii), Zempléni-hg

A korábban egyetlen fajnak  (kétlevelű csillagvirág  S. bifolia) gondolt  magyarországi csillagvirágokat a tudomány jelenleg négy fajba sorolja, ezek egyike az erdélyi csillagvirág.

Ez a faj csak az ország észak-keleti részén, a Zempléni-hegységben és a Szatmár-Beregi-sík patakparti gyertyános-tölgyeseiben, bükköseiben fordul elő.

Egyszikű, hagymás növény, kora tavasszal, március-áprilisban virágzik. A hagymából 2 (néha 3) vékony zöld színű tőlevele fejlődik. A virágok laza fürtben állnak, fakó ibolyáskék színűek, a bimbók világoskékek. Védett fajunk, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.