Címke: védett fajok

Őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Zárvatermők > egyszikűek > jácintfélék > őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Évelő, hazai rokonaitól eltérően ősszel virágzó hagymás növény. Jellemző élőhelyei a száraz füves-sziklás hegyoldalak, karsztbokorerdők, ahol jellemzően az őszi esők megindulása után, szeptember-októberben virágzik. A kocsányon 5-20, kékeslila virág fejlődik, az 1-2 mm széles levelek csak később kezdenek kifejlődni és áttelelve a következő nyáron száradnak el. A faj mediterrán elterjedésű, ennek ellenére igen meglepett, amikor október végén a portugál tengerparton, a sziklás-homokos talajon megpillantottam ezt az alig 3 centis csöppséget.

Gyapjúsás

Zárvatermők > egyszikűek > sásfélék > széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) 

Zárvatermők > egyszikűek > sásfélék > keslenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium)

Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Bulgaria
Keslekenylevelű gyapjúsás (Eriphorum angustifolium), Izland
Gyapjúsásos láprét Izlandon

Téli zsurló (Equisetum hyemale)

Harasztok > zsurlók > zsurlófélék  > téli zsurló (Equisetum hyemale)

Téli zsurló (Equisetum hyemale)
Téli zsurló (Equisetum hyemale)

A zsurlók (a korpafüvekkel és a páfrányokkal együtt) a harasztok törzsébe tartoznak. Nevüket valószínűleg a szilícium-dioxid kristályokat tartalmazó, érdes tapintású szárukról kapták, amivel pl. edényeket lehetett súrolni. Leveleik elcsökevényesedtek, pikkelyszerűek, így a növény a szárával fotoszintetizál. A téli zsurló könnyen felismerhető faj: bordázott szára nem ágazik el, sötétzöld, 4-6 mm átmérőjű, áttelelő – innen kapta a nevét. A levélhüvelyek alján és tetején egy-egy jellegzetes, sötétebb sáv látható. Spóratartója a fotoszintetizáló hajtás tetején fejlődik, kb. 1 cm nagyságú, hegyben végződő. Jellegzetes, de viszonylag ritka faj. Különleges megjelenése miatt kertészeti változata is kapható.

Védett faj, természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)

Harasztok > korpafüvek > korpafűfélék > kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)
Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)
Kígyózó korpafű érett sporangiumokkal

A korpafüvek (Lycopsida) a harasztok legősibb élő csoportját alkotják. Magyarországon csak maroknyi fajuk él, mindegyik ritka és védett. A kígyózó korpafű örökzöld növény, meddő hajtásai a földön kúsznak, a spórás hajtások felemelkedőek, 10-30 cm-esek. Levelei 6-8 mm hosszúak, élénk zöldek, a hajtás tengelyétől mereven elállnak, végük hegyes, de nem szőrben végződő. Spóratartói nyél nélküliek és egyesével állnak a hajtások végén. Spóraérése nálunk július-szeptember közé esik. Hazánkban csak az ország két egymástól távoli pontján, a Zempléni-hegységben illetve a Vendvidéken fordul elő, mindenhol savanyú talajú erdei- és lucfenyvesekben, nyíres fenyéreken.

Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Lycopodium annotinum hajtások
Lycopodium annotinum őszi hajtások

Gyepi béka (Rana temporaria) – felülnézet

Gerincesek > kétéltűek > farkatlan kétéltűek > valódibéka-félék >gyepi béka (Rana temporaria)

Gyepi béka (Rana temporaria)
Gyepi béka (Rana temporaria)

A gyepi békát a másik két hazai ún. barna békától (erdei béka, mocsári béka) a sokkal tompább orr is megkülönbözteti. Persze csak ha nem akarjuk a hasukat nézegetni, vagy a lábuk hosszát az orrukhoz mérni… 

Viszont a képen a pupillák eltérő átmérője alapján valaki jóval izgatottabb, mint a másik 🙂

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) hajtása
Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) terméses hajtás

Tőzegmohalápokhoz kötődő kúszó szárú félcserje. Hajtásai a mohapárnákat átszőve, főként azon felszínén láthatóak. Levelei aprók, épszélűek, szórt állásúak, a levek széle behajló. Virágai rózsaszínűek vagy fehérek, a szirmok virágzáskor teljesen hátrahajlanak. Virágzási ideje június-július. Termése fényes, piros álbogyó. A három hazai áfonya faj közül ez a legritkább és a leginkább veszélyeztetett. Hazánkban csak a Mátrában (Sirok) és a Szatmár-Beregi-sík tőzegmohalápjain él, Erdélyben (Mohos tőzegláp) és Észak-Európában sokkal elterjedtebb. Nálunk védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A boltokban kapható tőzegáfonya nem ennek a fajnak, hanem az amerikai tőzegáfonyának (Vaccinium macrocarpon) a termése.

→A hazai 3 áfonyafaj összehasonlítása

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > tarkalepkék > c-betűs lepke (Nymphalis c-album)

C-betűs lepke (Nymphalis c-album)

A c-betűs lepke kicsit olyan, mintha megtépték volna a szárnyait, de ez csak látszat. A kép még analóg géppel diára készült valamikor a 90-es években az Őrségben. Azért kedvelem, mert a két lepke miatt egyszerre látszik a szárny felszíne és a fonáka is az ezüstös c-betűvel, amiről a nevét kapta.  Három nemzedéke repül májustól novemberig, de az áttelelő példányok miatt már február-márciusban is találkozhatunk vele, így a legkorábbi nappali lepkéink egyike. Tüskékkel díszített hernyója sokféle növényt fogyaszthat pl. csalánon, szedren, komlón, fűz- és szil-fajokon, de mogyorón vagy ribizke fajokon is képes kifejlődni.

A kifejlett lepke viráglátogató, de kedveli az érett gyümölcsöket, vagy akár az állati ürüléket is (képen). Védett faj, természetvédelmi értéke 5.000 Ft.