Zárvatermők > kétszikűek > keresztesvirágúak > magyar repcsény (Erysimum odoratum)
Magyar repcsény (Erysimum odoratum)
Minden vélemény számít!
Címke: védett fajok
Fátyolos nőszirom (Iris spuria)
Zárvatermők > egyszikűek > nősziromfélék > fátyolos nőszirom (Iris spuria)
Hát, jelenleg ennyi. Olyan aszály van a Kiskunságban, hogy a felkeresett „lápréten” a fátyolos nőszirmok többsége nem is virágzik, levelük is alig van, és sajnos több olyan egyedet is láttam, amelyiknek már bimbós állapotban elszáradt a virágja… Nagyon kéne egy jó kiadós eső országszerte!
Magamnak küldöm ezt a dalt, a felejthetetlen Császár Előd énekelte. Refrénje: „Megtalállak még, tudom hogy ennyi még nem elég”
Henye boroszlán (Daphne cneorum)
Zárvatermők > kétszikűek > boroszlánfélék > henye boroszlán (Daphne cneorum)
Díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum)
Harasztok > páfrányok > pajzsikafélék > díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum)
Közönséges vízilófark (Hippuris vulgaris)
Zárvatermők > kétszikűek > vízilófarkfélék > közönséges vízilófark (Hippuris vulgaris)
Különleges megjelenésű vízinövény, az iszapban kúszó gyöktörzséből 20-50 cm magas felemelkedő, üreges hajtásai képződnek, távolról inkább zsurlószerűnek néz ki a növény, mint zárvatermőnek. Ezeken a vízből kiálló hajtásokon 8-12-es örvökben hozza vékony, néhány centiméteres leveleit, illetve a levelek és a szár találkozásánál apró, erősen redukálódott virágait. Magyarországon visszaszorulóban van, elsősorban az élőhelyéül szolgáló területek kiszáradása, illetve mesterséges átalakítása (pl. csatornák kotrása) miatt. Kerti dísznövényként is árusítják. Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Piros pozdor (Scorzonera purpurea)
Zárvatermők > kétszikűek > őszirózsafélék > piros pozdor (Scorzonera purpurea)
Neve elég félrevezető, a virág szirmai ugyanis lilásak vagy lilásrózsaszínűek, de semmiképp nem pirosak. A pozdorok közül eléggé kilóg ezzel a virágszínnel, mert a hazai fajok egyébként mind sárgák. Mészkedvelő faj, karsztbokorerdők, sziklagyepek védett növénye. Természetvédelmi értéke 5.000 Ft.
Lila és sárga
Az ősi kétszikű növénycsaládokra, pl. a boglárkafélékre jellemző a sok porzó és a sok termő jelenléte a virágokban. A képen egy leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) virágja látható.
Uráli nünüke (Meloe uralensis)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > felemás lábfejízes bogarak > hólyaghúzófélék > uráli nünüke (Meloe uralensis)
A nünükék jellegzetes, csökevényes szárnyú bogarak, alsó hártyás szárnyuk egyáltalán nincs, a felső pedig alig ér a potrohuk feléig. Testük egyébként is puha, vékonyan kitines, ami azért lehetséges, mert testfolyadékuk erősen mérgező kantaridint tartalmaz, így a ragadozók elkerülik őket. Hazánkban 14 nünüke-faj fordul elő, főképp az országnak azokon a területein, ahol nagyszámban élnek vadon méhfélék. A nünüke lárvák ugyanis élősködők, a talajba lerakott petékből kikelő lárvák a virágokra mászva belekapaszkodnak (szerencsés esetben) a méhekbe, hogy azokkal a földben lévő méhfészekbe vitessék magukat. Itt a lárvák a méhek lerakott petéit, illetve a raktározott táplálékukat fogyasztják, miközben többször vedlenek és átalakulnak.
A nünükék nőstényeinek hatalmas potrohában akár több ezer pete is lehet, ez a nagyszámú utód szükséges ahhoz, hogy a speciális életmódjuk miatti jelentős pusztulást ellensúlyozzák.
Az uráli nünüke a ritkább nünüke fajok közé tartozik, teste fekete (csak a hasoldalán látható kékes árnyalat), szárnyfedője és tora zsírfényű, finoman pontozott. A lárvákkal ellentétben a kifejlett bogarak növényevők, a képen éppen zsenge füvet fogyaszt a főhős.
Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Patakparti (bókoló) gyömbérgyökér (Geum rivale)
Zárvatermők > kétszikűek > rózsafélék > patakparti (bókoló) gyömbérgyökér (Geum rivale)
Nagy szenzáció volt, amikor 1999-ben megtalálták a fajt Észak-Magyarországon, Szuhafő település közelében. A patakparti (kertészeti nevén bókoló) gyömbérgyökér alapvetően magashegységi növény, hozzánk vadon legközelebb a Kárpátokban, illetve Horvátország nyugati részén él, nemesített változatait, mint (szikla)kerti növényt számos kertészet árulja.
A képek Izlandon készültek, ahol szintén őshonos.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Évelő faj, karógyökere mélyen nyúlik a talajba. Nagyméretű virágja felálló, a virágok kékeslilák, napos időben tágra nyílók. A virágzás kezdetén még nincsenek azévi levelei, de a tavalyi, elszáradt levelei általában jól láthatók, páratlanul szárnyaltak, erősen szeldeltek. Az egész növényt hosszú, puha és selymes szőrzet borítja.
Porzói élénksárga színűek, a termők a lepel színhez hasonlóan lilásak. Virágzási ideje március-április hónapokban van. Elvirágzás után a kocsány megnyúlik, ekkor a növény akár 30-40 cm magasságúra is nőhet. Termése aszmagcsokor, az egyes termések végén hosszú, szőrőzött repítőkészülékkel. A magok csak rövid ideig csírázóképesek.
Leginkább napos és száraz, déli vagy keleti fekvésű domboldalakon, sziklagyepekben, lösz- illetve homoki gyepekben fordul elő, főként a középhegységeinkben. Élőhelyein a természetes szukcesszió (cserjésedés) veszélyezteti, ugyanis árnyékos helyen a növény elpusztul.
Mivel nagyon dekoratív vadvirág, sokszor esik áldozatul a virágszedésnek, pedig gyorsan elhervad. „Kertbarátok” néha megpróbálkoznak a növény kiásásával is, bár ez – az említett mélyre hatoló karógyökér miatt – szinte reménytelen vállalkozás.
Kertbe a kertészetekben kapható kökörcsinváltozatokat ültessük!
Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.