Címke: védett fajok

Csodabogyó (Ruscus) fajok

Zárvatermők > egyszikűek > csodabogyófélék > szúrós csodabogyó (Ruscus acuelatus)

Zárvatermők > egyszikűek > csodabogyófélék > lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum)

Szúrós csodabogyó (Ruscus acuelatus) virágok
Szúrós csodabogyó fillokládiumok és termés
Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) virág

A csodabogyók nem véletlenül kapták a nevüket. Mindkét hazai fajuk örökzöld, alacsonyra nővő törpecserje. Egymagvú, élénk piros bogyótermésük, ami egész télen a növényen marad, mintha a levelük közepéből nőne ki! Botanikailag különlegesség, hogy a növénynek nincsenek valódi levelei, amit levélnek gondolnánk, azok a levelek szerepét átvevő, fotoszintetizálásra módosult szárak, ún. fillokládiumok. Így hát a virágok nem a levelekből, hanem a szokásos helyről, a szárból indulnak ki. Mindkét faj főként a Dél-Dunántúl lomerdőiben fordul elő, a szúrós csodabogyó néha kifejezetten gyakori lehet, a lónyelvű sokkal lokálisabb. 

Védettségük legfőbb oka az volt, hogy főként a szúrós csodabogyót tonnaszám (ez most nem túlzás) gyűjtötték, hiszen örökzöld növényként igen kedvelt, alig hervadó, tartós virágkötészeti anyag volt. A csodabogyók kora tavasszal virágoznak, virágaik hármas szimmetriát mutatnak. Mindkét faj védett, a szúrós csodabogyó természetvédelmi értéke 10 000 Ft, a ritkább lónyelvű csodabogyóé 50 000 Ft.

https://xn--vadonles-8sb.hu/fajok/szuros_csodabogyo

https://www.turistamagazin.hu/hir/mar-a-lonyelvu-csodabogyo-is-viragzik-de-mi-a-csuda-az

https://molnar-v-attila.blogspot.com/2014/11/magyarorszag-novenyritkasagai-lonyelvu.html

Ikrás fogasír (Cardamine glanduligera)

Zárvatermők > kétszikűek > keresztesvirágúak > ikrás fogasír (Cardamine glandulifera)

Ikrás fogasír (Cardamine glanduligera)
Ikrás fogasír (Cardamine glanduligera)

Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) virág

Törpemandula (Amygdalus nana)

Zárvatermők > kétszikűek > rózsafélék > törpemandula (Amygdalus nana)

Törpe mandula (Amygdalus nana)

A törpemandula (Amygdalus nana) kerti dísznövényként gyakrabban kerül a szemünk elé mint vadon. Ennek legfőbb oka, hogy a növény eredeti élőhelyét, a jó termőképességű löszpusztákat mára jórészt mezőgazdasági művelésbe vonták, csak árokpartokon, cserjések szegélyén, mezsgyéken maradt meg a törpemandula egy-egy kisebb-nagyobb telepe.  Kiskertekbe viszont sokfelé szívesen ültetik, mivel dekoratív (és igénytelen) törpecserje, ami március-április hónapokban minden hajtásán számtalan, nagyon szép világosabb vagy sötétebb rózsaszín virággal örvendeztet meg. A növény 30-100 cm magasságú, a lombfakadásával egyidőben virágzik. Vegatatív módon sarjtelepeket is szívesen képez, de magról is szaporodik.

Termése a nemes mandulához hasonló felépítésű csonthéjas termés, de annál kisebb és kerekebb, oldalról alig összenyomott. Levelei hosszúkás lándzsásak, fényes, kissé bőrszerű felületűek, fűrészes szélűek, kopaszok. Löszjelző növény, erdeteileg az alföldi erdőssztyepp vegetáció pusztai cserjéseinek faja lehetett.

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

https://www.terra.hu/fak/html/amygdalus.nana.html

Törpemandula termés

Kökörcsinek (Pulsatilla-fajok)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)

Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)

A kökörcsinek nevüket valószínűleg az ótörök kök – kék szóból kapták. A Magyarországon előforduló 5 fajuk mindegyike védett, vagy fokozottan védett kora tavaszi virág.  Bár a boglárkafélék (Ranunculaceae), a kétszikű növényekhez tartozó növénycsalád, virágszerkezetük speciális: nincsenek sem csésze- sem sziromleveleik, ehelyett 6 egyforma lepellevelük alakult ki, valamint virágaikban igen sok porzó és termő található. Megporzás után repítőkészülékes csoportos aszmagterméseik fejlődnek. Mivel kora tavasszal virágoznak, mindegyik fajra jellemző a puha, bársonyos szőrzet, ami az egész növényt – fajtól függően erősebben vagy kevésbé – bevonja. Leggyakrabban a leány- és a fekete kökörcsinnel találkozhatunk, ez a két faj még viszonylag gyakori a középhegységek füves lejtőin vagy sziklagyepeiben, sőt a fekete kökörcsin az Alföldön is sokfelé előfordul. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavascens, P. hungarica) a Nyírség és a Bodrogköz bennszülött növénye, kizárólag homokos talajú réteken, legelőkön, kisebb számban homoki erdők tisztásain fordul elő, fokozottan védett faj. A hegyi kökörcsin (P. zimmermannii) csak az Északi-középhegység néhány pontján előforduló ritkaság, leginkább a Zempléni-hegyekben találkozhatunk vele, legjobban a fekete kökörcsinre hasonlít.

A legritkább Pulsatilla fajunk egyértelműen a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amely hazánkban a kipusztulás szélén áll. Somogyi lelőhelyeiről már régen eltűnt, jelenleg egyedül a Bátorligeti-legelőn él néhány virágzáskor őrzött példánya. A hasonló leánykökörcsintől elsősorban sokkal sötétebb (intenzív lila) virágszíne, valamint tenyeresen szeldelt tőlevelei különböztetik meg – bár ezek virágzáskor még nem látszanak. Fokozottan védett.
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/leanykokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/magyar-kokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/tatogo-kokorcsin

Havasi cincér (Rosalia alpina)

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > cincérek > havasi cincér (Rosalia alpina)

Havasi cincér (Rosalia alpina) - hím
Havasi cincér (Rosalia alpina) - hím

Viszonylag nagyméretű bogárfaj, aki valaha is találkozott vele, nemigen fogja más fajjal összetéveszteni. Színe igen jellegzetes: fekete – hamvas kék szárnyfedői és hosszú szőrpamacsos, szintén fekete-kék csápjai vannak. Sokak szerint a legszebb hazai bogárfaj, de legalábbis dobogós… A „havasi” név erős túlzás, hiszen a bogár leginkább a bükkfához kötődik, lárvái az elpusztult, korhadó fában fejlődnek 2-4 évig. Ilyen fatörzsek körül látható június végétől, vagyis a cincérek között elég későn van a rajzása. A hímek jelennek meg  először, őket általában néhány nap késéssel követik a nőstények. A kifejlett bogarak a bükkfatörzseken tartózkodnak, meleg, napos időben ill. megzavarva könnyen szárnyra is kapnak. Elég jól repül.

A megtermékenyített nőstények a peték számára alkalmas holt fát (főként bükköt, de ritkán gyertyánt, juhar-vagy kőrisfajokakat) keres, ahová egyesével rakja le a petéit. (Az elpusztult, de árnyékos helyen álló vagy fekvő fatörzsek a lebontó gombák jelenléte miatt nem alkalmas a bogár fejlődéséhez.) A kifejlett állatok viszonylag rövid ideig, alig egy-két hétig élnek, aztán elpusztulnak. A frissen kivágott, és az út szélén hagyott bükkfatörzsek nyáron erősen vonzzák a petéző havasi cincéreket, de az ezekbe rakott petékből már sosem lesznek kifejlett bogarak… Az erdőgazdálkodók felelőssége, hogy a fák kitermelését ne nyáron, hanem télen vagy kora tavassza végezzék, és a kivágott fatörzseket minél gyorsabban szállítsák el az erdőből. A havasi cincér Európa több országában is ritka, védett faj, nálunk is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Nőszirmok (Iris sp.)

Apró nőszirom (Iris pumila)
Apró nőszirom (Iris pumila)
Apró nőszirom - színváltozat
Tarka nőszirom (Iris variegata)
Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica)
Sárga nőszirom (Iris variegata)

Tudományos nevüket (Iris – magyarosan írisz) rendkívül változatos virágszínűkről kapták, magyar nevület Diószegi Sámuel adta. Egyszikű növények lévén leveleik párhuzamos erezetűek, virágukra pedig a 3-as szimmetria jellemző, ami felülnézetben jól látható. Számos fajukat és nemesített válzozataikat ültetik kertekbe, kedvelt és népszerű dísznövények. A hazai fajoknak a talajban vízszintesen kúszó gyöktörzse van (egyes termeszetett fajok hagymásak), termésük felnyíló hosszúkás tok. A 20 Ft-os pénzérménken a magyar nőszirom látható. Hazai fajaik közöl egyedül a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) nem védett.

Hazai nősziromfajok (8 faj):
1. sárga nőszirom (Iris pseudacorus) – nem védett,
2. törpe nőszirom (Iris pumila) – 5000 Ft,
3. homoki nőszirom (Iris arenaria) – 10 000 Ft
4. szibériai nőszirom (Iris sibirica) – 10 000 Ft
5. fátyolos nőszirom (Iris spuria – 10 000 Ft
6. tarka nőszirom (Iris variegata) – 5 000 Ft
7. pázsitos nőszirom (Iris graminea) – 10 000 Ft
8. magyar nőszirom (Iris aphylla subs. hungarica) – 100 000 Ft

Törpe nőszirom (Iris pumila) síznváltozatok
Törpe nőszirom (Iris pumila) színváltozatok
Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

Ízeltlábúak > rovarok > fogólábúak > imádkozósáska (Mantis religiosa)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa) portré

Egyedi testflépítése és életmódja miatt az egyik ikonikus hazai rovarfajunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy magyar neve megtévesztő, nem a sásákák (Egyenessszárnyúak) közé, hanem külön rovarrendbe, a Fogólábúak (Mantoidea) rendjébe tartozik. Magyarországon ez az egy faj fordul elő, bár 2019-ben dél felől új betelepülőként megjelent az órás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) is, azóta az ország több pontján is megfigyeltek (pl. Szegeden vagy Budapesten a Városligetben).

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

A fogólábúak nevüket módosult első lábpárjukról kapták, ezzel ragadják meg és tartják fogva zsákmányukat, ami főként rovarokból áll. Nyugalomban az első két lábukat szorosan a torhoz szorítja, mintha imádkozna, másik nevét, az ájtatos manót is innen kapta. Rágó szájszervük van, a még élő zsákmányból ezzel falatoznak komótosan. A nőstények jóval nagyobbak, mint a kisebb testű és fürgébb hímek, akik gyakran esnek áldozatul a nőstényeknek, akik akár a párzás közben elkezdhetik a hím elfogyasztását! A nőstény által lerakott eleinte puha, de később megkeményedő kokonban, akár száznál is több pete lapul, amik áttelelve csak a következő tavasszal kelnek ki.

Fejlődésük kifejlés. Ha védekeznie kell, mellső tüskés lábait száttárva felágaskodik, nyárnyait kinyitva fenyegető pózt vesz fel. Színük barnás vagy a zöld különféle árnyatai lehetnek, amivel jól be tudnak olvadni a környezetükbe.
https://greenfo.hu/hir/terjed-a-golyostoll-meretu-orias-azsiai-imadkozo-saska/