Címke: védett fajok

Áfonyák

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > fekete áfonya (Vaccinium mytillus)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Gombák > tömlősgombák > Lecanorales > Cladoniaceae > magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Endemikus zuzmófajunk, csak a Kárpát-medencében, főként az Alföld homokos talajú részein fordul elő. Talajlakó zuzmó, telepe nyáron világos szürkés színűre szárad ki, csapadék esetén viszont percek alatt kizöldül és fotoszintetizálni kezd. Telepe kettős felépítésű, egy alsó laposabb rész, amivel a laza homokos vagy sziklás talajhoz rögzül,  és az ebből kiinduló 1-2 cm nagyságú tölcsérek sokasága, amelyeket jellegzetes, lapos pikkelyekkel borítanak. A tölcsérkék peremén körben találjuk a gombapartner szaporító képleteit (apotéciumait), amelyek sötét barnás-feketés színűek.

Magyarországon a kevés védett zuzmófaj egyike. Védettségét viszonylagos ritkasága és bennszülött mivolta adja. A faj típuspéldányát a bugaci Nagyerdőben gyűjtötték. A nyílt homoki gyepeken a nyári időszakban telepei keményre száradnak, amit a bolygatott területekről a szél is elfúj, de komoly kárt tud tenni benne a taposás is (állat, ember). Védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > tőrösdarazsak > óriás tőrősdarázs (Megascolia maculata)

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Keleti rablópille – Libelloides macaronius

Ízeltlábúak > rovarok > recésszárnyúak > rablópillék > keleti rablópille (Libelloides macaronius)

Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)

A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő.
Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Lárvájuk is ragadozó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille
https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508
https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/