A határozó a mezei árvácska két alfaját a szirom/csészelevelek mérete, illetve a felső szirmok színe alapján különíti el, itt azonban a csészelevelek jól láthatóan túlnyúlnak a szirmokon (ez alapján ez a subsp. arvensis alfaj), viszont a felső szirmok nem egyszínű sárgák, hanem lilásak, ami a subsp.megalantha alfaj bélyege…
A vajvirágok különleges életmódú növények. Zöld színanyagot (klorofillt) nem tartalmaznak, így nem tudnak fotoszintetizálni. Színük ezért nem zöld, általában sárgás-barnás-vöröses árnyalatúak. Leveleik elcsökevényesedtek, szerves anyagaikat más növényektől szívják el, vagyis teljes élősködők. Jellegzetes felépítésűek, de néhány fajukat biztosan csak a gazdanövény alapján (a gyökerek fizikai kapcsolatával!) lehet biztosan azonosítani. A vajvirágok szívógyökereikkel hatolnak be a gazda gyökerének háncsrészébe, ahonnan a szerves anyagokat elszívják. A gazdára nézve elég specializáltak, a recés vajvirág gazdanövényei nálunk bogáncs (Carduus) és aszat (Cirsium) fajok. A 2. képen látható, hogy növény közvetlen közelében bókoló bogáncs (Carduus nutans) nő, valószínűleg ez a példány a gazdanövény. Mivel a kép védett területen készült, kiásással erről nem akartam megbizonyosodni. Herbáriumi példány esetén így néz ki a szívógyökér (haustorium): https://www.researchgate.net/figure/oucher-of-Orobanche-reticulata-with-its-host-plant-Carduus-hamulosus-from-the-Ber-hegy_fig1_351098527
A recés vajvirág hazánkban nem gyakori, a ritkább vajvirág fajok közé tartozik, míg a galajfojtó vajvirág jóval gyakoribb.
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > egyenes iszalag (Clematis recta)
Egyenes iszalag (Clematis recta)
Egyenes iszalag (Clematis recta)
Az iszalag (Clematis) nemzetségnek négy őshonos faja fordul elő Magyarországon. A nagyon közönséges, több méteres, fákra felkapaszkodó szárú erdei iszalaghoz (Clematis vitalba) hasonló levelű és virágú egyenes iszalag csak 1-1,5 méter magasságot ér el, részben a földön fekvő szára virágzáskor felegyenesedik (innen kapta nevét), hajtása a felső részén rövid szőröktől molyhos. Virágzata általában négy vagy öt lepellevélből áll, a szélükön szőrösek, hófehérek. Porzói sárgák, a virágokból kiállnak. Három-hét levélkéből álló páratlanul szárnyalt összetett leveli átellenesen állásúak, a levélkék ép szélűek, csak a fonákukon szőrösek. A növény kedveli az erdőszéleket, cserjés domboldalakat, nálunk szórványos elterjedésű, de az Alföld kivételével nem számít ritkaságnak.