Címke: pozsgás növények

Palackfa (Adenium obesum subsp. socotranum)

Zárvatermők > kétszikűek > meténgfélék > Adenium obesum subsp. socotranum

Palackfa (Jemen, Socotra)
Palackfa (Jemen, Socotra)
Palackfa (Jemen, Socotra)
Táj palackfákkal és sárkányvérfákkal (Jemen, Socotra)
Táj palackfákkal (Jemen, Socotra)

Eredeti élőhelyükön (Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten, valamint Socotra-szigetén) akár 3-4 méteres magasságúra is megnőhetnek ezek pozsgás növények. Rendkívül szárazságtűrőek, megvastagodott szárukban tetemes mennyiségű vizet képesek raktározni. A tárolt folyadék nem fogyasztható, a növény embernek és legelő állatnak egyaránt mérgező. A növény rendszertanilag a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozik, a hazai fajok közül a kis télizöld és a pusztai meténg virága, virágszerkezete hasonló felépítésű. Megvastagodott szára rendkívül változatos alakú, gyakorlatilag nincs két egyforma példány, a szabályos megnyúlt palack formától a több törzsű, elágazó, szabálytalan változatig szinte bármilyen lehet a vastagodás. A pozsgáskedvelők körében a növény nagyon népszerű, számtalan változatát nemesítették ki. Socotra szigetén bennszülött alfaja él.

Agavé (Agave amaricana)

Zárvatermők > egyszikűek > spárgafélék > Agave americana

Kivágott agavé szár
Útmenti agavé telep Tenerife szigetén

Az agavé-félék Amerikában őshonosak, de némelyik fajukat (dísznövényként) a világ minden kontinensén ültetik, ahonnan kivadulhatnak. A mediterrán országokba utazók gyakran találkozhatnak a görög vagy spanyol tengerpartokon hatalmas agavékkal, amelyek láthatóan remekül érzik magukat a száraz és napos környezetben – eredeti hazájuktól távol. Húsos (pozsgás) levelük akár 2 méteres is lehet, a levelek szélén és csúcsán erős tüskékkel. Gyakran vegetatív módon, sarjakkal szaporodnak, de az idős növények – jellemzően életükben egyszer – virágot is hoznak. Ilyenkor a növény több méter magasságú, egyenes kocsányon fehér vagy krémszínű virágzatot fejleszt, amely a beporzás és magképzés után – az egész anyanövénnyel együtt elpusztul.

Az agavékat őshazájukon kívül csak dísznövényként ültetik, Közép-Amerikában viszont számtalan módon felhasználják őket: legismertebb ebből a tequila és a meszkál alkoholos ital, amit az agavék levelektől megfosztott központi, keményítőben gazdag részéből erjesztenek, majd desztillálnak.

Kövirózsák

Sárga kövirózsa (Jovibara globifera subsp. hirta)
Sárga kövirózsa (Jovibara globifera subsp. globifera)

A kövirózsa név szinte mindenki számára ismert, ez az egyik olyan növény, ami valahogy már gyerekkorban sikeresen rögzül a memóriánkban. Két nemzetség él őshonosan Magyarországon, a Jovibara és a Sempervivum, összesen csupán három fajjal. A kicsit népesebb varjúháj (Sedum) nemzettséggel együtt ők alkotják a Varjúhájfélék családját (Crassulaceae).

A sárga kövirózsa virágai halványsárgák, virágai hattagúak (6 szirom-, 6 csészelevél), teljes virágzásban sem nyílnak ki teljesen, hazánkban ez a gyakoribb faj. Tőlevélrózsát alkot, levelei laposak, hegyes csúcsúak, pillás szélűek, pozsgásak. Két alfaját különböztetik meg, a csillag alakban szétnyíló (subsp. hirta) és a gömbszerűen zárt levélrózsájút (subsp. globifera). Erősen szárazságtűrő növény, sziklagyepekben, sziklák hasadékaiban találkozhatunk vele elsősorban.


A Sempervivum nemzetség két faja (S. marmoreum, S. tectorum) ezzel szemben rózsaszín virágú, virágzatuk dúsabb, akár 60-80 virágból is állhat, szirmaik száma sem 6, hanem ennek mintegy a duplája, általában 11-13 sziromlevelet számolhatunk. Virágjuk sokkal jobban kinyílik virágzáskor.

2009-ben a hazai populációt kromoszómaszám alapján elkülönítették a S. marmoreum fajtól és új néven, mint mátrai kövirózsa (S. matricum) szerepel a védett fajok listáján.

Minden kövirózsa csak egyszer virágzik, virágzás után szép lassan elpusztul az egyed, de addigra már számtalan kis sarj alakul ki vegetatívan az anyatő körül.

A Sempervivum név örökké élőt jelent (semper – mindig, örökké, vivum – élő), ez vonatkozhat a növény szárazsággal szembeni kiemelkedő tűrőképességére, illetve a már említett vegetatív szaporodására is.

A házi kövirózsát (Sempervivum tectorum) vadon egyedül a Szársomlyó déli oldalának sziklagyepeiben találjuk meg, itt magot is érlelő populációja él. A fajt egyébként az ókor óta ültetik egyrészt gyógyhatása (fülgyulladás ellen), másrészt azért, mert a néphit szerint a növény megóv a villámcsapástól, emiatt gyakran háztetőkre ültették, ahonnan kivadulhat.

Magyarországon mindhárom kövirózsa faj védett, a sárga és a házi kövirózsa természetvédelmi értéke 5.000 Ft, a mátrai (régi nevén rózsás) kövirózsa 10.000 Ft.

Sárga kövirózsa (S. globifera) virágzat
Rózsás kövirózsa (S. marmoreum) virágzat
Mátrai kövirózsa (S. matricum) virágzat