Deres bikapók (Eresus hermani)

Ízeltlábúak > csáprágós ízletlábúak > pókszabásúak > pókok > bikapókok > deres bikapók (Eresus hermani)

Deres bikapók (Eresus hermani)
Deres bikapók (Eresus hermani)

A bikapókok igen dekoratív pókok, a mozgékony, kisebb termetű (8-11mm) hímek fekete-piros-fehér mintájukkal hívják fel magunkra a figyelmet. Ha megzavarjuk őket, dühösen támadóállásba helyezkednek, mellső lábaikat felemelve ijesztgetik az embert. A nőstények ritkábban kerülnek szemünk elő, pedig a hímeknél jóval nagyobbak (15-20 mm), viszont kevesebbet mozognak, és piros mintázat nélküli szürkés-feketék. A bikapókok tárnázó életmódot élnek, tárnáikat sekélyen a föld alá ássák, amit pókfonál szövedékkel bélelnek ki. Ez a föld felszíne felett, azzal jórészt párhuzamosan is folytatódik. Ebbe a szövedékbe még a nagyobb testű talajlakó bogarak (pl. pohos gyászbogár, tavaszi ganajtúró) is fogságba esnek és a pók zsákmányává válnak.
A bikapókok kedvelik a gyér növényzetű, napközben könnyen felmelegedő élőhelyeket, egyszóval igazi melegkedvelő pókok. A kutatások alapján hazánkban három bikapókfaj fordul elő: a deres bikapókon kívül a skarlát bikapók (Eresus kollari) és a sárgafejű bikapók (Eresus moravicus). Mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 5000 Ft.
https://zookeys.pensoft.net/article/5025/

Laposhasú acsa (Libellula depressa)

Ízeltlábúak > rovarok > szitakötők > egyenlőtlenszárnyú szitakötők > laposhasú-acsák > laposhasú acsa (Libellula depressa)

Laposhasú acsa (Libellula depressa)

A laposhasú acsak a Szitakötők rendjén belül (Odonata) az egyenlőtlenszárnyú szitakötők közé tartoznak, mert első és hátsó szárnyaik alakjukban és méretükben is erősen különböznek egymástól. Ezek a szitakötők a legjobban repülő rovarok közé tartoznak (ellentétben az egyenlőszárnyú szitakötők közé tartozó fajokkal, akiknek szerényebbek az ebbéli képességeik)
A laposhasú acsa (Libellula depressa) az egyik legkorábban megjelenő hazai szitakötő, jó időjárás esetén már áprilisban találkozhatunk frissen kelt példányaival. Mint minden szitakötő, ez a faj is átváltozással (hemimetamorfózissal) fejlődik, vagyis az utolsó lárvaalak bábállapot nélkül alakul kifejlett rovarrá. Ez az utolsó lépés már a vizet elhagyva, valamilyen vízközeli tárgyon (fatörzsön, mádszálon, csónak oldalán stb.) történik. A képen látható állatnak valamilyen malőr folytán nem sikerült tökéletesen elhagyni a lárvabőrt, bal felső szárnyát így nem tudta alakult ki rendesen, valószínűleg röpképtelen lesz. A laposhasú acsára jellemző az ivari kétalakúság, a hímek potroha kék, a nőstényeké sárgásbarna.
https://legivadasz.hu/libellula-depressa-laposhasu-acsa/

Szarvasbogarak

Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > szarvasbogárfélék 

Nagy szarvasbogár (hím)
Nagy szarvasbogár (nőstény)
Nagy szarvasbogár nőstény portré

A Szarvasbogarak családjának (Lucanidae) a világon mintegy 1200 faja fordul elő, közülük sok igen nagy termetű. Magyarországon viszont csupán 6 fajuk őshonos:
1. Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
2. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
3. Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
4. Nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea)
5. Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
6. Szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides)
Mindegyik szarvasbogárfajra jellemző a lemezes végű, térdesen megtört csáp és a lábszárak külső részén kialakuló fogak, fogacskák. Mind a hat fajuk védett.

Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Tülkös szarvasbogár (Sinodendron cylindricum)
Kis fémesszarvasbogár (Platycerus caraboides)
Elpusztult hím nagy szarvasbogár
Nagy szavasbogár (lucanus cervus) nőstény, térdes csáp

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Zárvatermők > Kétszikűek > ajakosok > pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

Magyarországon ritka árvacsalán faj, nagy mérete (-50 cm) és nagyméretű levelei és virágai alapján jól elkülöníthető a többi árvacsalántól. Nyugat-balkáni elterjedésű (illír) faj, Magyarországról elsőként Clusius, majd 1802-ben Kitaibel Pál is említi. A növény erdőkben, erdőszéleken fordul elő, főként bükkösökben és gyertyános tölgyesekben. Bíborszínű ajakos virágai – mint a többi árvacsalán esetében is – örvökben állnak, a párta csöve felfújt (pufók – pofók). Virágzási ideje tavasszal, március és május között van. Termése makkocska termés. A levelei keresztben átellenes állásúak, 5-12 cm szélesek, a levélszél durván 2x fűrészes. A hasonló foltos árvacsalánnal ellentétben ez a növény nem fejleszt indákat. Ismertek dísznövényként termesztett fajtái is, de vadon nálunk csak Zákány-Őrtilos környékén, illetve a Visegrádi-hegységben él néhány kisebb populációja. Védett, ritka faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. 

Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Zárvatermők > Egyszikűek > liliomfélék > erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)
Erdei tulipán (Tulipa sylvestris)

Virága sárga v. krémszínű, a lepel hegyes, kb. 4-6 cm hosszú. Levele keskeny, lapos, szürkészöld. Toktermése három rekeszű, sokmagvú. Dísznövény, ami azonban kivadulva (templom)kertekben, temetőkben néhány helyen előfordul az országban. https://savariamuseum.blog.hu/2023/06/02/sarga_viraglampa