Zárvatermők > kétszikűek > keresztesvirágúak > mezei keresztfű (Cruciata ciliata)
Mezei keresztfű (Cruciata laevipes)
Minden vélemény számít!
Egres (Ribes uva-crispa)
Zárvatermők > kétszikűek > ribiszkefélék > egres (Ribes uva-crispa)
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Zárvatermők > kétszikűek > madársóskafélék > erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Kökörcsinek (Pulsatilla-fajok)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)
A kökörcsinek nevüket valószínűleg az ótörök kök – kék szóból kapták. A Magyarországon előforduló 5 fajuk mindegyike védett, vagy fokozottan védett kora tavaszi virág. Bár a boglárkafélék (Ranunculaceae), a kétszikű növényekhez tartozó növénycsalád, virágszerkezetük speciális: nincsenek sem csésze- sem sziromleveleik, ehelyett 6 egyforma lepellevelük alakult ki, valamint virágaikban igen sok porzó és termő található. Megporzás után repítőkészülékes csoportos aszmagterméseik fejlődnek. Mivel kora tavasszal virágoznak, mindegyik fajra jellemző a puha, bársonyos szőrzet, ami az egész növényt – fajtól függően erősebben vagy kevésbé – bevonja. Leggyakrabban a leány- és a fekete kökörcsinnel találkozhatunk, ez a két faj még viszonylag gyakori a középhegységek füves lejtőin vagy sziklagyepeiben, sőt a fekete kökörcsin az Alföldön is sokfelé előfordul. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavascens, P. hungarica) a Nyírség és a Bodrogköz bennszülött növénye, kizárólag homokos talajú réteken, legelőkön, kisebb számban homoki erdők tisztásain fordul elő, fokozottan védett faj. A hegyi kökörcsin (P. zimmermannii) csak az Északi-középhegység néhány pontján előforduló ritkaság, leginkább a Zempléni-hegyekben találkozhatunk vele, legjobban a fekete kökörcsinre hasonlít.
A legritkább Pulsatilla fajunk egyértelműen a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amely hazánkban a kipusztulás szélén áll. Somogyi lelőhelyeiről már régen eltűnt, jelenleg egyedül a Bátorligeti-legelőn él néhány virágzáskor őrzött példánya. A hasonló leánykökörcsintől elsősorban sokkal sötétebb (intenzív lila) virágszíne, valamint tenyeresen szeldelt tőlevelei különböztetik meg – bár ezek virágzáskor még nem látszanak. Fokozottan védett.
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/leanykokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/magyar-kokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/tatogo-kokorcsin
Havasi cincér (Rosalia alpina)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > cincérek > havasi cincér (Rosalia alpina)
Viszonylag nagyméretű bogárfaj, aki valaha is találkozott vele, nemigen fogja más fajjal összetéveszteni. Színe igen jellegzetes: fekete – hamvas kék szárnyfedői és hosszú szőrpamacsos, szintén fekete-kék csápjai vannak. Sokak szerint a legszebb hazai bogárfaj, de legalábbis dobogós… A „havasi” név erős túlzás, hiszen a bogár leginkább a bükkfához kötődik, lárvái az elpusztult, korhadó fában fejlődnek 2-4 évig. Ilyen fatörzsek körül látható június végétől, vagyis a cincérek között elég későn van a rajzása. A hímek jelennek meg először, őket általában néhány nap késéssel követik a nőstények. A kifejlett bogarak a bükkfatörzseken tartózkodnak, meleg, napos időben ill. megzavarva könnyen szárnyra is kapnak. Elég jól repül.
A megtermékenyített nőstények a peték számára alkalmas holt fát (főként bükköt, de ritkán gyertyánt, juhar-vagy kőrisfajokakat) keres, ahová egyesével rakja le a petéit. (Az elpusztult, de árnyékos helyen álló vagy fekvő fatörzsek a lebontó gombák jelenléte miatt nem alkalmas a bogár fejlődéséhez.) A kifejlett állatok viszonylag rövid ideig, alig egy-két hétig élnek, aztán elpusztulnak. A frissen kivágott, és az út szélén hagyott bükkfatörzsek nyáron erősen vonzzák a petéző havasi cincéreket, de az ezekbe rakott petékből már sosem lesznek kifejlett bogarak… Az erdőgazdálkodók felelőssége, hogy a fák kitermelését ne nyáron, hanem télen vagy kora tavassza végezzék, és a kivágott fatörzseket minél gyorsabban szállítsák el az erdőből. A havasi cincér Európa több országában is ritka, védett faj, nálunk is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Nőszirmok (Iris sp.)
Tudományos nevüket (Iris – magyarosan írisz) rendkívül változatos virágszínűkről kapták, magyar nevület Diószegi Sámuel adta. Egyszikű növények lévén leveleik párhuzamos erezetűek, virágukra pedig a 3-as szimmetria jellemző, ami felülnézetben jól látható. Számos fajukat és nemesített válzozataikat ültetik kertekbe, kedvelt és népszerű dísznövények. A hazai fajoknak a talajban vízszintesen kúszó gyöktörzse van (egyes termeszetett fajok hagymásak), termésük felnyíló hosszúkás tok. A 20 Ft-os pénzérménken a magyar nőszirom látható. Hazai fajaik közöl egyedül a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) nem védett.
Hazai nősziromfajok (8 faj):
1. sárga nőszirom (Iris pseudacorus) – nem védett,
2. törpe nőszirom (Iris pumila) – 5000 Ft,
3. homoki nőszirom (Iris arenaria) – 10 000 Ft
4. szibériai nőszirom (Iris sibirica) – 10 000 Ft
5. fátyolos nőszirom (Iris spuria – 10 000 Ft
6. tarka nőszirom (Iris variegata) – 5 000 Ft
7. pázsitos nőszirom (Iris graminea) – 10 000 Ft
8. magyar nőszirom (Iris aphylla subs. hungarica) – 100 000 Ft
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Zárvatermők > egyszikűek > kikericsfélék > tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Másik – kevésbé használatos – nevén tavaszkikerics, az egyik legkorábban virágzó növényünk, hiszen jellemzően február-márciusban virágzik. Levelei a virágokkal egyidőben jelennek meg, sötétzöldek, csuklyás csúcsban végződnek. Virágszíne a halvány rózsaszínűtől a sötétebb liláig változhat, ritkán fehér virágú példányok is akadnak. A Kárpát-medencében a ssp. versicolor alfaj fordul elő, a tőalaknak kisebbek és keskenyebbek a levelei, és tőlünk nyugatabbra, az Alpokban és a Pireneusokban őshonos. Nálunk eredetileg valószínűleg a homoki tölgyesek faja lehetett, napjainkban ültetett akácosokban, nyarasokban illetve a homoki gyepekben él. Mindössze az ország 3 pontján található, mindenütt ritka. Több, korábban ismert élőhelyéről mára eltűnt. Mivel dekoratív és kora tavaszi faj, elsősorban a hagymagumójának kiásása, illetve élőhelyének megsemmisülése veszélyezteti. Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyhaj%C3%BAvir%C3%A1g
https://lelepo.hu/egyhajuvirag-hortobagy/
Homoki seprőfű (Kochia laniflora)
Zárvatermők > kétszikűek > libatopfélék > homoki seprőfű (Kochia laniflora)
Imádkozó sáska (Mantis religiosa)
Ízeltlábúak > rovarok > fogólábúak > imádkozósáska (Mantis religiosa)
Egyedi testflépítése és életmódja miatt az egyik ikonikus hazai rovarfajunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy magyar neve megtévesztő, nem a sásákák (Egyenessszárnyúak) közé, hanem külön rovarrendbe, a Fogólábúak (Mantoidea) rendjébe tartozik. Magyarországon ez az egy faj fordul elő, bár 2019-ben dél felől új betelepülőként megjelent az órás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) is, azóta az ország több pontján is megfigyeltek (pl. Szegeden vagy Budapesten a Városligetben).
A fogólábúak nevüket módosult első lábpárjukról kapták, ezzel ragadják meg és tartják fogva zsákmányukat, ami főként rovarokból áll. Nyugalomban az első két lábukat szorosan a torhoz szorítja, mintha imádkozna, másik nevét, az ájtatos manót is innen kapta. Rágó szájszervük van, a még élő zsákmányból ezzel falatoznak komótosan. A nőstények jóval nagyobbak, mint a kisebb testű és fürgébb hímek, akik gyakran esnek áldozatul a nőstényeknek, akik akár a párzás közben elkezdhetik a hím elfogyasztását! A nőstény által lerakott eleinte puha, de később megkeményedő kokonban, akár száznál is több pete lapul, amik áttelelve csak a következő tavasszal kelnek ki.
Fejlődésük kifejlés. Ha védekeznie kell, mellső tüskés lábait száttárva felágaskodik, nyárnyait kinyitva fenyegető pózt vesz fel. Színük barnás vagy a zöld különféle árnyatai lehetnek, amivel jól be tudnak olvadni a környezetükbe.
https://greenfo.hu/hir/terjed-a-golyostoll-meretu-orias-azsiai-imadkozo-saska/
Sáfrányok (Crocus-fajok)
A sáfrányt mint fűszert, már évezredek óta használja az emberiség, különösen a festősáfrányt (Crocus sativus) termesztették nagy mennyiségben már az ókorban is. A sáfrányok élénk színű termője (~bibéje) kézzel kicsipkedve a virágból, majd megszárítva kerül az ételbe, aminek jellegzetes színt és ízt ad. A világ legdrágább fűszerének mondják, hiszen grammja – minőségtől függően – több ezer forint, így 1 kg sáfrány ára 5-12 millió forint is lehet! Európába valószínűleg arab közvetítéssel került, a mórok Spanyolországba is betelepítették, majd innen terjedt tovább a keresztény Európába. A festő – másnéven jóféle – sáfrány nálunk ősszel virágzik, ellentétben az őshonos krókusz fajainkkal, amelyek mind kora tavasszal, február-márciusban virágoznak. A sáfrányok hagymagumós egyszikű növények, leveleik fűszerűek, középerüknél fehér csíkkal. Magyarországon 5 fajuk őshonos, mind ritka és védett. A nálunk vadon is előforduló fajok:
1. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) 10 000 Ft
2. Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) 10 000 Ft
3. Illír sáfrány (Crocus tomassinianus) 50 000 Ft
4. Fehér sáfrány (Crocus albiflorus) 50 000 Ft
5. Halvány sáfrány (Crocus vittatus) 50 000 Ft.
