A lódarazsak társasan élnek, fészküket minden évben újra építik, az előző évit nem használják. A fészek mérete a kolónia nagyságától függ, őszig folyamatosan épül, belül több szintre tagolódik, ahol a lárvákat nevelik. A hatszögletű lépek fala és a teljes fészek is összerágott és összetapasztott faanyagból készül, kívülről jellegzetesen csíkos, bejárati nyílása az alján található. Lódarázsról: https://sirbuday.hu/2025/03/04/lodarazs-vespa-crabro/
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápú bogarak > álganajtúró-félék > erdei álganajtúró (Anoplotrupes stercorosus)
Bazídiumos gombák > kalapos gombák > csigagombafélék > sáfránysárga nedűgomba (Hygrocybe acuticonica)
Zárvatermők > egyszikűek > kosborfélék > tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata)
Zárvatermők > kétszikűek > érdeslevelűek > magas kígyószisz (Echium italicum)
A három hazai kígyószisz-faj legnagyobbra növő tagja, virágos hajtásának magassága az egy métert is meghaladhatja. Virágja fehér, kékesfehér színű. A szárazabb helyeken mindenhol megtalálható terjőke kígyószisz (Echium vulgare) virágzata rikásabban serteszőrős, virágai pedig kékek (3. kép), és termete is sokkal alacsonyabb.
Zárvatermők > kétszikűek > selyemkórófélék > magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum)
Pannon endemizmus, amely csak az ország két, egymástól távol eső pontján, a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón, illetve a Budai-hegység néhány pontján él.(Várható, hogy a számára megfelelő élőhelyeken esetleg máshol is előfordul.) Csupán 1966-ban fedezte fel és írta le Borhidi Attila és Priszter Szaniszló.
A sokkal gyakoribb közönséges méreggyilokkal (Vincetoxicum hirudinaria, 3. kép) ellentétben a növény alacsonyabb termetű (15-40 cm) , leveleinek színe is sötétebb zöld. Levelei a közönsége méreggyiloknál vastagabbak, az alsók szíves tojásdadok, a felsők hosszúkásak. Virágjának színe szennyes sárgán át a barnáig terjed. Toktermései is rövidebbek, és lekerekített végűek (a közönséges méreggyiloknak hosszabbak és hegyben végződőek). Élőhelye zárt mészkő- és dolomit sziklagyepekben van, virágzási ideje május-június.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft, a teljes világállomány Magyarország területén van.
https://muszajegyesulet.blogspot.com/2012/02/mergek-merge.html
A kövirózsa név szinte mindenki számára ismert, ez az egyik olyan növény, ami valahogy már gyerekkorban sikeresen rögzül a memóriánkban. Két nemzetség él őshonosan Magyarországon, a Jovibara és a Sempervivum, összesen csupán három fajjal. A kicsit népesebb varjúháj (Sedum) nemzettséggel együtt ők alkotják a Varjúhájfélék családját (Crassulaceae).
A sárga kövirózsa virágai halványsárgák, virágai hattagúak (6 szirom-, 6 csészelevél), teljes virágzásban sem nyílnak ki teljesen, hazánkban ez a gyakoribb faj. Tőlevélrózsát alkot, levelei laposak, hegyes csúcsúak, pillás szélűek, pozsgásak. Két alfaját különböztetik meg, a csillag alakban szétnyíló (subsp. hirta) és a gömbszerűen zárt levélrózsájút (subsp. globifera). Erősen szárazságtűrő növény, sziklagyepekben, sziklák hasadékaiban találkozhatunk vele elsősorban.
A Sempervivum nemzetség két faja (S. marmoreum, S. tectorum) ezzel szemben rózsaszín virágú, virágzatuk dúsabb, akár 60-80 virágból is állhat, szirmaik száma sem 6, hanem ennek mintegy a duplája, általában 11-13 sziromlevelet számolhatunk. Virágjuk sokkal jobban kinyílik virágzáskor.
2009-ben a hazai populációt kromoszómaszám alapján elkülönítették a S. marmoreum fajtól és új néven, mint mátrai kövirózsa (S. matricum) szerepel a védett fajok listáján.
Minden kövirózsa csak egyszer virágzik, virágzás után szép lassan elpusztul az egyed, de addigra már számtalan kis sarj alakul ki vegetatívan az anyatő körül.
A Sempervivum név örökké élőt jelent (semper – mindig, örökké, vivum – élő), ez vonatkozhat a növény szárazsággal szembeni kiemelkedő tűrőképességére, illetve a már említett vegetatív szaporodására is.
A házi kövirózsát (Sempervivum tectorum) vadon egyedül a Szársomlyó déli oldalának sziklagyepeiben találjuk meg, itt magot is érlelő populációja él. A fajt egyébként az ókor óta ültetik egyrészt gyógyhatása (fülgyulladás ellen), másrészt azért, mert a néphit szerint a növény megóv a villámcsapástól, emiatt gyakran háztetőkre ültették, ahonnan kivadulhat.
Magyarországon mindhárom kövirózsa faj védett, a sárga és a házi kövirózsa természetvédelmi értéke 5.000 Ft, a mátrai (régi nevén rózsás) kövirózsa 10.000 Ft.
Gerincesek > hüllők > pikkelyes hüllők > gyíkok > lábatlangyíkfélék > közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis)
