Címke: Asclepiadaceae

Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)

Zárvatermők > kétszikűek > selyemkórófélék > közönséges selyemkóró (Asclepias syrica)

A selyemkóró (Asclepias syrica) virágai közelről

Bár vitathatatlanul szép dísznövény, ne ültessük kertbe, mert ezzel óhatatlanul segítjük a terjedését!

Selyemkóró (Asclepias syrica)

A selyemkóró, selyemfű vagy vaddohány néven is ismert növény egy hazánkba mesterségesen betelepített inváziós növény, ami kis előnyök mellett igen nagy károkat okoz az egész országban.

A selyemkóró (Asclepias syriaca) neve ellenére nem a Közel-Keletről (Szíriából), hanem Amerikából származik, ott az az USA és Kanada keleti részén él őshonosan. Magyarországon főként gazdasági haszonnövényként kezdtek foglalkozni vele, de nem igazán értek el eredményt a növénnyel. A termesztés felhagyása után viszont ezek a helyek új kolonizációs központként sikeresen segítették a növény térhódítását, és napjainkra gyakorlatilag az egész országban megtalálható.

Laza talajban tarackgyökere 2-3 méteres mélységbe is lehatol, így igen nehéz (és költséges) az irtása. Nagyméretű tokterméseiben sok száz repítőkészülékes mag keletkezik, így a növény nemcsak vegetatív módon, hanem a szél útján is igen hatékonyan terjed. Elsősorban a laza, homokos területeket kedveli, de napjainkra már kötöttebb talajú területeken is előfordul.

Megjelenése és hatékonyan elterjedése ott lehetséges, ahol az ember már megbolygatta az eredeti növényzetet (utak mentén, felhagyott vagy legeltetett mezőgazdasági területeken, telepített erdők aljában stb.)

Minden részében fehér, ragacsos tejnedv található, így az egész növény mérgező (bár próbálták fiatal – még csak kevés méreganyagot tartalmazó – hajtásait a spárgához hasonlóan fogyasztani…).

Fő károsító hatása az árnyékoló hatásából ered, bár allelopátiás vegyületeket is kimutattak a gyökérzetéből.

Jelenleg egyetlen felhasználása kiváló mézelő képességében rejlik, a „selyemfűméz” (a szintén Észak-Amerikából származó fehér akácból készülő akácméz mellett) igazi hungarikum!

Bár vitathatatlanul szép dísznövény, ne ültessük kertbe, mert ezzel óhatatlanul segítjük a terjedését!

Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum)

Zárvatermők > kétszikűek > selyemkórófélék > magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum)

Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum)
Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum)
Közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria)

Pannon endemizmus, amely csak az ország két, egymástól távol eső pontján, a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón, illetve a Budai-hegység néhány pontján él.(Várható, hogy a számára megfelelő élőhelyeken esetleg máshol is előfordul.) Csupán 1966-ban fedezte fel és írta le Borhidi Attila és Priszter Szaniszló.

A sokkal gyakoribb közönséges méreggyilokkal (Vincetoxicum hirudinaria, 3. kép) ellentétben a növény alacsonyabb termetű (15-40 cm) , leveleinek színe is sötétebb zöld. Levelei a közönsége méreggyiloknál  vastagabbak, az alsók szíves tojásdadok, a felsők hosszúkásak. Virágjának színe szennyes sárgán át a barnáig terjed. Toktermései is rövidebbek, és lekerekített végűek (a közönséges méreggyiloknak hosszabbak és hegyben végződőek). Élőhelye zárt mészkő- és dolomit sziklagyepekben van, virágzási ideje május-június.

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft, a teljes világállomány Magyarország területén van.

https://muszajegyesulet.blogspot.com/2012/02/mergek-merge.html