Zárvatermők > Egyszikűek > amarilliszfélék > nyári tőzike (Leucojum aestivum)
Nyári tőzike (Leucojum aestivum)
Minden vélemény számít!
Rezedalepke (Pontia daplidice)
Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > fehérlepkék > rezedalepke (Pontia daplidice)
Borzas nefelejcs (Myosotis ramosissima)
Zárvatermők > kétszikűek > érdeslevelűek > borzas nefelejcs (Myosotis ramosissima)
Mezei keresztfű (Cruciata laevipes)
Zárvatermők > kétszikűek > keresztesvirágúak > mezei keresztfű (Cruciata ciliata)
Egres (Ribes uva-crispa)
Zárvatermők > kétszikűek > ribiszkefélék > egres (Ribes uva-crispa)
Erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Zárvatermők > kétszikűek > madársóskafélék > erdei madársóska (Oxalis acetosella)
Kökörcsinek (Pulsatilla-fajok)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens)
Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens)
A kökörcsinek nevüket valószínűleg az ótörök kök – kék szóból kapták. A Magyarországon előforduló 5 fajuk mindegyike védett, vagy fokozottan védett kora tavaszi virág. Bár a boglárkafélék (Ranunculaceae), a kétszikű növényekhez tartozó növénycsalád, virágszerkezetük speciális: nincsenek sem csésze- sem sziromleveleik, ehelyett 6 egyforma lepellevelük alakult ki, valamint virágaikban igen sok porzó és termő található. Megporzás után repítőkészülékes csoportos aszmagterméseik fejlődnek. Mivel kora tavasszal virágoznak, mindegyik fajra jellemző a puha, bársonyos szőrzet, ami az egész növényt – fajtól függően erősebben vagy kevésbé – bevonja. Leggyakrabban a leány- és a fekete kökörcsinnel találkozhatunk, ez a két faj még viszonylag gyakori a középhegységek füves lejtőin vagy sziklagyepeiben, sőt a fekete kökörcsin az Alföldön is sokfelé előfordul. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavascens, P. hungarica) a Nyírség és a Bodrogköz bennszülött növénye, kizárólag homokos talajú réteken, legelőkön, kisebb számban homoki erdők tisztásain fordul elő, fokozottan védett faj. A hegyi kökörcsin (P. zimmermannii) csak az Északi-középhegység néhány pontján előforduló ritkaság, leginkább a Zempléni-hegyekben találkozhatunk vele, legjobban a fekete kökörcsinre hasonlít.
A legritkább Pulsatilla fajunk egyértelműen a tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), amely hazánkban a kipusztulás szélén áll. Somogyi lelőhelyeiről már régen eltűnt, jelenleg egyedül a Bátorligeti-legelőn él néhány virágzáskor őrzött példánya. A hasonló leánykökörcsintől elsősorban sokkal sötétebb (intenzív lila) virágszíne, valamint tenyeresen szeldelt tőlevelei különböztetik meg – bár ezek virágzáskor még nem látszanak. Fokozottan védett.
https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/leanykokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/magyar-kokorcsin
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/natura2000/fajtar/tatogo-kokorcsin
Havasi cincér (Rosalia alpina)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > cincérek > havasi cincér (Rosalia alpina)
Viszonylag nagyméretű bogárfaj, aki valaha is találkozott vele, nemigen fogja más fajjal összetéveszteni. Színe igen jellegzetes: fekete – hamvas kék szárnyfedői és hosszú szőrpamacsos, szintén fekete-kék csápjai vannak. Sokak szerint a legszebb hazai bogárfaj, de legalábbis dobogós… A „havasi” név erős túlzás, hiszen a bogár leginkább a bükkfához kötődik, lárvái az elpusztult, korhadó fában fejlődnek 2-4 évig. Ilyen fatörzsek körül látható június végétől, vagyis a cincérek között elég későn van a rajzása. A hímek jelennek meg először, őket általában néhány nap késéssel követik a nőstények. A kifejlett bogarak a bükkfatörzseken tartózkodnak, meleg, napos időben ill. megzavarva könnyen szárnyra is kapnak. Elég jól repül.
A megtermékenyített nőstények a peték számára alkalmas holt fát (főként bükköt, de ritkán gyertyánt, juhar-vagy kőrisfajokakat) keres, ahová egyesével rakja le a petéit. (Az elpusztult, de árnyékos helyen álló vagy fekvő fatörzsek a lebontó gombák jelenléte miatt nem alkalmas a bogár fejlődéséhez.) A kifejlett állatok viszonylag rövid ideig, alig egy-két hétig élnek, aztán elpusztulnak. A frissen kivágott, és az út szélén hagyott bükkfatörzsek nyáron erősen vonzzák a petéző havasi cincéreket, de az ezekbe rakott petékből már sosem lesznek kifejlett bogarak… Az erdőgazdálkodók felelőssége, hogy a fák kitermelését ne nyáron, hanem télen vagy kora tavassza végezzék, és a kivágott fatörzseket minél gyorsabban szállítsák el az erdőből. A havasi cincér Európa több országában is ritka, védett faj, nálunk is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Nőszirmok (Iris sp.)
Tudományos nevüket (Iris – magyarosan írisz) rendkívül változatos virágszínűkről kapták, magyar nevület Diószegi Sámuel adta. Egyszikű növények lévén leveleik párhuzamos erezetűek, virágukra pedig a 3-as szimmetria jellemző, ami felülnézetben jól látható. Számos fajukat és nemesített válzozataikat ültetik kertekbe, kedvelt és népszerű dísznövények. A hazai fajoknak a talajban vízszintesen kúszó gyöktörzse van (egyes termeszetett fajok hagymásak), termésük felnyíló hosszúkás tok. A 20 Ft-os pénzérménken a magyar nőszirom látható. Hazai fajaik közöl egyedül a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) nem védett.
Hazai nősziromfajok (8 faj):
1. sárga nőszirom (Iris pseudacorus) – nem védett,
2. törpe nőszirom (Iris pumila) – 5000 Ft,
3. homoki nőszirom (Iris arenaria) – 10 000 Ft
4. szibériai nőszirom (Iris sibirica) – 10 000 Ft
5. fátyolos nőszirom (Iris spuria – 10 000 Ft
6. tarka nőszirom (Iris variegata) – 5 000 Ft
7. pázsitos nőszirom (Iris graminea) – 10 000 Ft
8. magyar nőszirom (Iris aphylla subs. hungarica) – 100 000 Ft
Egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Zárvatermők > egyszikűek > kikericsfélék > tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum)
Másik – kevésbé használatos – nevén tavaszkikerics, az egyik legkorábban virágzó növényünk, hiszen jellemzően február-márciusban virágzik. Levelei a virágokkal egyidőben jelennek meg, sötétzöldek, csuklyás csúcsban végződnek. Virágszíne a halvány rózsaszínűtől a sötétebb liláig változhat, ritkán fehér virágú példányok is akadnak. A Kárpát-medencében a ssp. versicolor alfaj fordul elő, a tőalaknak kisebbek és keskenyebbek a levelei, és tőlünk nyugatabbra, az Alpokban és a Pireneusokban őshonos. Nálunk eredetileg valószínűleg a homoki tölgyesek faja lehetett, napjainkban ültetett akácosokban, nyarasokban illetve a homoki gyepekben él. Mindössze az ország 3 pontján található, mindenütt ritka. Több, korábban ismert élőhelyéről mára eltűnt. Mivel dekoratív és kora tavaszi faj, elsősorban a hagymagumójának kiásása, illetve élőhelyének megsemmisülése veszélyezteti. Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyhaj%C3%BAvir%C3%A1g
https://lelepo.hu/egyhajuvirag-hortobagy/