Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Gombák > tömlősgombák > Lecanorales > Cladoniaceae > magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)
Magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica)

Endemikus zuzmófajunk, csak a Kárpát-medencében, főként az Alföld homokos talajú részein fordul elő. Talajlakó zuzmó, telepe nyáron világos szürkés színűre szárad ki, csapadék esetén viszont percek alatt kizöldül és fotoszintetizálni kezd. Telepe kettős felépítésű, egy alsó laposabb rész, amivel a laza homokos vagy sziklás talajhoz rögzül,  és az ebből kiinduló 1-2 cm nagyságú tölcsérek sokasága, amelyeket jellegzetes, lapos pikkelyekkel borítanak. A tölcsérkék peremén körben találjuk a gombapartner szaporító képleteit (apotéciumait), amelyek sötét barnás-feketés színűek.

Magyarországon a kevés védett zuzmófaj egyike. Védettségét viszonylagos ritkasága és bennszülött mivolta adja. A faj típuspéldányát a bugaci Nagyerdőben gyűjtötték. A nyílt homoki gyepeken a nyári időszakban telepei keményre száradnak, amit a bolygatott területekről a szél is elfúj, de komoly kárt tud tenni benne a taposás is (állat, ember). Védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > tőrösdarazsak > óriás tőrősdarázs (Megascolia maculata)

Óriás tőrösdarázs (Megascolia maculata)

Hazánkban 6 tőrösdarázs faj fordul elő, ez a legnagyobb közülük. Mindegyik életmódja különleges, hiszen a nőstények petéiket a talajba beásva, valamilyen lemezescsápú bogár lárvájára rakják, amelyet szúrásukkal előzőleg megbénítanak. A kikelő lárvák ezt a mozogni már nem tudó, „élő konzervet” fogják fogyasztani, majd bebábozódnak és a következő évben kelnek ki az imágók. Az óriás tőrösdarázs leginkább az orrszarúbogár és a nagy szarvasbogár parazitája, de leírások szerint más bogarak (pl. butatbogár vagy nagyobb testű csere- és virágbogarak) pajorjaiban is fejlődhet.
A nőstények érzékelik a talajban, komposztban stb. fejlődő lárvákat és erős ásólábaikkal leásva találják meg őket. Az óriás tőrösdarázsra nagy ivari kétalakúság jellemző: a nőstények nagyobbak és zömökebbek, csápjuk rövidebb és a fejük sárga, széles. A hímek feje feketés, csápjaik hosszabbak, testük kisebb és karcsúbb is. Kifejletten mindkét nem viráglátogató (nektárfogyasztó), így kertekben is találkozhatunk velük.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) hazai előfordulására csak 2007-ben derült fény, ekkor találták meg a növény egy kicsi, kb. 12-15 tőből álló populációját a Hegyalján. A Kárpát-medencében ezen kívül csak Erdélyben (Maros-megye, Mezőzáh) ismert egy jóval nagyobb populációja. A növény évelő, lágyszárú, bokrocskái 25-30 cm magasak, az idős tövek többvirágúak. Virágai nagyok, 7-8 cm átmérőjűek bíbor színűek. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április-májusban van. Kerti dísznövényként („kaporlevelű bazsarózsa”) több fajtáját is ültetik.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-gyonyoru-keleti-bazsarozsa-is-kibontotta-szirmait
https://ng.24.hu/termeszet/2023/05/16/vad-bazsarozsak-nyomaban/

A keleti bazsarózsa termőhelye
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Bimbós keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (érő termések)

Keleti rablópille – Libelloides macaronius

Ízeltlábúak > rovarok > recésszárnyúak > rablópillék > keleti rablópille (Libelloides macaronius)

Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)

A rablópillék a recésszárnyúak rendjébe (Neuroptera) tartozó rovarok. Európában kb. 20 fajuk ismert, Magyarországon csak egy faj, a keleti rablópille fordul elő.
Kb. 5 cm szárnyfesztávolságú, jellegzetes sárga-fekete színű, nappal aktív rovar. Csak erős napsütésben repül, két részre osztott összetett szemének felső részével az Nap UV sugarait is képes érzékelni. Szárnyai – mint minden recésszárnyú rovarnak – rendkívül sűrűn erezettek, egymástól függetlenül mozgathatók, így rendkívül jó repülők. Csápjaik feltűnően hosszúak, bunkós végűek. Általában apróbb, repülő rovarokkal táplálkoznak. Lárvájuk is ragadozó. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Keleti_rabl%C3%B3pille
https://www.knp.hu/hu/hirek/a-kiskunsagban-is-rajzik-a-keleti-rablopille-508
https://greendex.hu/villamgyors-ragadozo-lenyugozo-ketosztatu-szemekkel-a-keleti-rablopille/

Pilisi len (Linum dolomiticum)

Zárvatermők > kétszikűek > lenfélék > pilisi len (Linum dolomiticum)

Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)

Bennszülött növényünk, amely a világon egyedül a Budai-hegységben Pilisszentiván és Nagykovácsi között, a Szánások domboldalain fordul elő, nyílt vagy zárt dolomit sziklagyepben. Innen kapta másik nevét is: dolomitlakó len. A fajt Borbás Vince botanikus fedezte fel és írta le 1897-ben.
A növény alacsony termetű, kopasz, töve fásodó, levelei tőlevélrózsát alkotnak. Virágai nagyok, ragyogó sárgák, ötszirmúak. Jellemzően április végén, május elején virágzik.
Termőhelye mikroklímája magashegyi jellemzőket is mutat, legközelebbi rokonai is hasonló élőhelyeken élnek a Balkán-félszigeten.
Unikális faj, a világon kizárólag itt fordul elő.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/pilisszentivan-egyedulallo-erteke-a-pilisi-len

Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)

Volgai hérics (Adonis volgensis)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > volgai hérics (Adonis volgensis)

Volgai hérics (Adonis volgensis)

A növényt idehaza sokáig erdélyi héricsnek nevezték (Adonis transsylvanica, illetve Adonis x hybrida néven), azonban néhány éve a genetikai vizsgálatok alapján kiderült, ahogy a magyarországi állomány nem hibrid eredetű, mint az erdélyi populáció, hanem „tiszta” volgai hérics (Adonis volgensis).

A növényt viszonylag későn, csak 1935-ben fedezték fel Magyarországon, egyedszáma az 1936-os számláláskor összesen 463 tő volt. Ez a szám folyamatosan csökkent, így a hazai populáció az 1970-es évekre a kipusztulás szélére sodródott (1963-ban már csupán 93 példányt találtak).

Volgai hérics (Adonis volgensis)
Volgai hérics (Adonis volgensis)

Pusztulásának, ritkaságának több oka is van: elsősorban élőhelyének, a valamikor nagy kiterjedésű löszpusztagyepeknek mezőgazdasági művelésbe vonása (a gyepek feltörése, felszántása), illetve a főként állatgyógyszerként történő gyűjtése (gyökerét gennyes gyulladások ellen használták a gazdák, táragy, tályoggyökér néven gyűjtötték, piacon árulták). A volga(ment)i hérics volt az első növény Magyarországon, melyet 1971-ben védetté nyilvánítottak az akkor ismert termőhelyeivel együtt. A védetté nyilvánítást követően a populációk egyedszáma örvendetesen gyarapodott, mára több ezres nagyságú. A nagyon hasonló, de sokkal gyakoribb tavaszi héricshez (Adonis vernalis) képest laposabb és szélesebb levelei és sötétebb sárga virágai vannak, valamint a tavaszi hériccsel ellentétben a növény enyhén szőrözött (3. kép). Az idős tövek több hajtással (10+) rendelkeznek, a virágok száma pedig elérheti a 25-30-at is. Virágzási ideje áprilisban van.
Jelenlegi populációi Békés-megyében vannak (illetve egy 2012-ben találtak egy kisebb populációt Jász-Nagykun-Szolnok megyében is).
Termőhelyére ma a legnagyobb veszélyt a cserjésedés jelenti, a legelő állatok mérgező anyagai (kellemetlen íze) miatt elkerülik.
Fokozottan védett faj, jelenlegi természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/02/10/volgamenti-herics-legritkabb-noveny-viragzik-csorvasi-loszgyep/

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)

Zárvatermők > kétszikűek > lenfélék > sárgás habszegfű (Silene flavascens)

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)
A növény toktermései

Kis termetű, nem feltűnő szegfűféle. A növény magassága 20-25 cm, töve elfásodó, a levelek tőlevélrózsát alkotnak. A kocsány 1-2 virágú, a virágok halványsárgák, ötszirmúak, csak sötétedéstől másnap hajnalig nyílnak, szirmai a napsütésben gyorsan összepöndörödnek. Termése hat foggal nyíló sokmagvú tok (2. kép). Jelenleg egyedüli termőhelye a budapesti Gellért-hegyen van, mészkő sziklagyepben, itt társnövényei a fehér varjúháj és a sárga hagyma. Egyedszáma igen alacsony (20 alatti), de évek óta stabilnak tűnik. Mivel csak néhány négyzetméteres területen él a hegyen, minden felújítási vagy építési munka könnyen a kipusztulásához vezethet.
A növényt Kitaibel Pál írta le al-dunai populáció alapján, 1804-ben. A XIX. században a növény sokkal gyakoribb volt, állítólag még a romos budai házfalakon, azok repedéseiben is előfordult.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rg%C3%A1s_habszegf%C5%B1

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)
Sárgás habszegfű (Silene flavescens) termőhelyén