Címke: unikális fajok

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Zárvatermők > egyszikűek > kikericsfélék > magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

Nevezetes növényünk, hiszen Magyarország területén fedezte fel és írta le 1867-ben Janka Viktor. A növény hazánkon kívül Délkelet-Európában is előfordul néhány helyen (pl. Horvátországban és Boszniában is vannak populációi), ún. nyugat-balkéni, illír flóraelem. Hazánkban egyedüli élőhelye a Szársomlyó-hegy déli, napos oldala, ahol közel százezres populációja él. A területet már 1944-ben védetté nyilvánították, így egyik első védett területünk. A déli hegyoldal mediterrán mikroklímájának köszönhetően más ritka növény- és állatfajok is otthona, bár a legnagyobb sztár kétségkívül a magyar kikerics.

Talán ez a legkorábban virágzó növényünk, enyhébb teleken már decemberben elkezdődhet a virágzás, de fő virágzási ideje január-februárban van. A Duna-Dráva Nemzeti Park az utóbbi években rendszeresen szervez kikericsnéző túrákat, ami a nemrég kiépített fém lépcsőrendszer miatt nem károsítja taposással az érzékeny mészkő sziklagyepet.

Ki korán kel...

A magyar kikerics egyszikű növény, tőálló, jellemzően hófehér virágai a kb. 10 cm mélységben található hagymagumóból fejlődnek, hat, alul csővé nőtt lepellevélből állnak. A fehér virágok között halványlilás árnyalatúak is előfordulnak. Sárga porzóinak száma szintén hat. A virágokkal egyidőben 2 (ritkán 3) tőlevele fejlődik, ezek pillás szélűek, amiről a növény a virágzást követően is jól felismerhető. 

A kikerics élőhelye

Sikeres beporzást követően április-májusban érnek meg jelennek meg tokterméseit. A növény (másik két hazai rokonához hasonlóan) kolchicin alkaloidot tartalmaz, így erősen mérgező. Mészkedvelő faj, a Szársomlyón a sziklák közötti területeken, a moha-és fűcsomók között áttörve jelenik meg. (A 2008-ban forgalomból kivont 2 Ft-os pénzérménken is ez a faj volt látható…)

Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Színváltozat
Színváltozat

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) hazai előfordulására csak 2007-ben derült fény, ekkor találták meg a növény egy kicsi, kb. 12-15 tőből álló populációját a Hegyalján. A Kárpát-medencében ezen kívül csak Erdélyben (Maros-megye, Mezőzáh) ismert egy jóval nagyobb populációja. A növény évelő, lágyszárú, bokrocskái 25-30 cm magasak, az idős tövek többvirágúak. Virágai nagyok, 7-8 cm átmérőjűek bíbor színűek. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április-májusban van. Kerti dísznövényként („kaporlevelű bazsarózsa”) több fajtáját is ültetik.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-gyonyoru-keleti-bazsarozsa-is-kibontotta-szirmait
https://ng.24.hu/termeszet/2023/05/16/vad-bazsarozsak-nyomaban/

A keleti bazsarózsa termőhelye
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Bimbós keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (érő termések)

Pilisi len (Linum dolomiticum)

Zárvatermők > kétszikűek > lenfélék > pilisi len (Linum dolomiticum)

Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)

Bennszülött növényünk, amely a világon egyedül a Budai-hegységben Pilisszentiván és Nagykovácsi között, a Szánások domboldalain fordul elő, nyílt vagy zárt dolomit sziklagyepben. Innen kapta másik nevét is: dolomitlakó len. A fajt Borbás Vince botanikus fedezte fel és írta le 1897-ben.
A növény alacsony termetű, kopasz, töve fásodó, levelei tőlevélrózsát alkotnak. Virágai nagyok, ragyogó sárgák, ötszirmúak. Jellemzően április végén, május elején virágzik.
Termőhelye mikroklímája magashegyi jellemzőket is mutat, legközelebbi rokonai is hasonló élőhelyeken élnek a Balkán-félszigeten.
Unikális faj, a világon kizárólag itt fordul elő.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.
https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/pilisszentivan-egyedulallo-erteke-a-pilisi-len

Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)
Pilisi len (Linum dolomiticum)

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)

Zárvatermők > kétszikűek > lenfélék > sárgás habszegfű (Silene flavascens)

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)
A növény toktermései

Kis termetű, nem feltűnő szegfűféle. A növény magassága 20-25 cm, töve elfásodó, a levelek tőlevélrózsát alkotnak. A kocsány 1-2 virágú, a virágok halványsárgák, ötszirmúak, csak sötétedéstől másnap hajnalig nyílnak, szirmai a napsütésben gyorsan összepöndörödnek. Termése hat foggal nyíló sokmagvú tok (2. kép). Jelenleg egyedüli termőhelye a budapesti Gellért-hegyen van, mészkő sziklagyepben, itt társnövényei a fehér varjúháj és a sárga hagyma. Egyedszáma igen alacsony (20 alatti), de évek óta stabilnak tűnik. Mivel csak néhány négyzetméteres területen él a hegyen, minden felújítási vagy építési munka könnyen a kipusztulásához vezethet.
A növényt Kitaibel Pál írta le al-dunai populáció alapján, 1804-ben. A XIX. században a növény sokkal gyakoribb volt, állítólag még a romos budai házfalakon, azok repedéseiben is előfordult.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rg%C3%A1s_habszegf%C5%B1

Sárgás habszegfű (Silene flavescens)
Sárgás habszegfű (Silene flavescens) termőhelyén