Makró kategória bejegyzései

Nőszirmok (Iris sp.)

Tudományos nevüket (Iris – magyarosan írisz) rendkívül változatos virágszínűkről kapták, magyar nevület Diószegi Sámuel adta. Egyszikű növények lévén leveleik párhuzamos erezetűek, virágukra pedig a 3-as szimmetria jellemző, ami felülnézetben jól látható. Számos fajukat és nemesített válzozataikat ültetik kertekbe, kedvelt és népszerű dísznövények. A hazai fajoknak a talajban vízszintesen kúszó gyöktörzse van (egyes termeszetett fajok hagymásak), termésük felnyíló hosszúkás tok. A 20 Ft-os pénzérménken a magyar nőszirom látható. Hazai fajaik közöl egyedül a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) nem védett.

Hazai nősziromfajok (8 faj):
1. sárga nőszirom (Iris pseudacorus) – nem védett,
2. törpe nőszirom (Iris pumila) – 5000 Ft,
3. homoki nőszirom (Iris arenaria) – 10 000 Ft
4. szibériai nőszirom (Iris sibirica) – 10 000 Ft
5. fátyolos nőszirom (Iris spuria – 10 000 Ft
6. tarka nőszirom (Iris variegata) – 5 000 Ft
7. pázsitos nőszirom (Iris graminea) – 10 000 Ft
8. magyar nőszirom (Iris aphylla subs. hungarica) – 100 000 Ft

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

Minden vélemény számít!

Ízeltlábúak > rovarok > fogólábúak > imádkozósáska (Mantis religiosa)

Egyedi testflépítése és életmódja miatt az egyik ikonikus hazai rovarfajunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy magyar neve megtévesztő, nem a sásákák (Egyenessszárnyúak) közé, hanem külön rovarrendbe, a Fogólábúak (Mantoidea) rendjébe tartozik. Magyarországon ez az egy faj fordul elő, bár 2019-ben dél felől új betelepülőként megjelent az órás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) is, azóta az ország több pontján is megfigyeltek (pl. Szegeden vagy Budapesten a Városligetben).

A fogólábúak nevüket módosult első lábpárjukról kapták, ezzel ragadják meg és tartják fogva zsákmányukat, ami főként rovarokból áll. Nyugalomban az első két lábukat szorosan a torhoz szorítja, mintha imádkozna, másik nevét, az ájtatos manót is innen kapta. Rágó szájszervük van, a még élő zsákmányból ezzel falatoznak komótosan. A nőstények jóval nagyobbak, mint a kisebb testű és fürgébb hímek, akik gyakran esnek áldozatul a nőstényeknek, akik akár a párzás közben elkezdhetik a hím elfogyasztását! A nőstény által lerakott eleinte puha, de később megkeményedő kokonban, akár száznál is több pete lapul, amik áttelelve csak a következő tavasszal kelnek ki.

Fejlődésük kifejlés. Ha védekeznie kell, mellső tüskés lábait száttárva felágaskodik, nyárnyait kinyitva fenyegető pózt vesz fel. Színük barnás vagy a zöld különféle árnyatai lehetnek, amivel jól be tudnak olvadni a környezetükbe.
https://greenfo.hu/hir/terjed-a-golyostoll-meretu-orias-azsiai-imadkozo-saska/

Sáfrányok (Crocus-fajok)

Minden vélemény számít!

A sáfrányt mint fűszert, már évezredek óta használja az emberiség, különösen a festősáfrányt (Crocus sativus) termesztették nagy mennyiségben már az ókorban is. A sáfrányok élénk színű termője (~bibéje) kézzel kicsipkedve a virágból, majd megszárítva kerül az ételbe, aminek jellegzetes színt és ízt ad. A világ legdrágább fűszerének mondják, hiszen grammja – minőségtől függően – több ezer forint, így 1 kg sáfrány ára 5-12 millió forint is lehet! Európába valószínűleg arab közvetítéssel került, a mórok Spanyolországba is betelepítették, majd innen terjedt tovább a keresztény Európába. A festő – másnéven jóféle – sáfrány nálunk ősszel virágzik, ellentétben az őshonos krókusz fajainkkal, amelyek mind kora tavasszal, február-márciusban virágoznak. A sáfrányok hagymagumós egyszikű növények, leveleik fűszerűek, középerüknél fehér csíkkal. Magyarországon 5 fajuk őshonos, mind ritka és védett. A nálunk vadon is előforduló fajok:
1. Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) 10 000 Ft
2. Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) 10 000 Ft
3. Illír sáfrány (Crocus tomassinianus) 50 000 Ft
4. Fehér sáfrány (Crocus albiflorus) 50 000 Ft
5. Halvány sáfrány (Crocus vittatus) 50 000 Ft.

Deres bikapók (Eresus hermani)

Minden vélemény számít!

Ízeltlábúak > csáprágós ízletlábúak > pókszabásúak > pókok > bikapókok > deres bikapók (Eresus hermani)

A bikapókok igen dekoratív pókok, a mozgékony, kisebb termetű (8-11mm) hímek fekete-piros-fehér mintájukkal hívják fel magunkra a figyelmet. Ha megzavarjuk őket, dühösen támadóállásba helyezkednek, mellső lábaikat felemelve ijesztgetik az embert. A nőstények ritkábban kerülnek szemünk elő, pedig a hímeknél jóval nagyobbak (15-20 mm), viszont kevesebbet mozognak, és piros mintázat nélküli szürkés-feketék. A bikapókok tárnázó életmódot élnek, tárnáikat sekélyen a föld alá ássák, amit pókfonál szövedékkel bélelnek ki. Ez a föld felszíne felett, azzal jórészt párhuzamosan is folytatódik. Ebbe a szövedékbe még a nagyobb testű talajlakó bogarak (pl. pohos gyászbogár, tavaszi ganajtúró) is fogságba esnek és a pók zsákmányává válnak.
A bikapókok kedvelik a gyér növényzetű, napközben könnyen felmelegedő élőhelyeket, egyszóval igazi melegkedvelő pókok. A kutatások alapján hazánkban három bikapókfaj fordul elő: a deres bikapókon kívül a skarlát bikapók (Eresus kollari) és a sárgafejű bikapók (Eresus moravicus). Mindhárom faj védett, természetvédelmi értékük 5000 Ft.
https://zookeys.pensoft.net/article/5025/

Sisakos sáska (Acrida ungarica)

Minden vélemény számít!

Ízeltlábúak > rovarok > egyenesszárnyúak > sisakos sáska (Acrida ungarica)

Loncfélék

Minden vélemény számít!

A Magyarországon előforduló 4 lonc-faj:
– Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)
– Fekete lonc (Lonicera nigra)
– Ükörke lonc (Lonicera xylosteum)
– Tatárlonc (Lonicera tatarica)

Lebenyes ászka (Trachelipus ratzeburgii)

Minden vélemény számít!

Ízeltlábúak > rákok > ászkarákok > lebenyes ászka (Trachelipus ratzeburgii)

Kakasmandikó – Erythronium dens-canis

Minden vélemény számít!

Zárvatermők > kétszikűek > liliomfélék > európai kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Egyik legszebb kora tavaszi vadvirágunk, jellegzetes virága és foltos levelei miatt mással nemigen téveszthető össze. Hazánkban leginkább a Dunántúl déli és nyugati részén, illetve ÉK Magyarországon (pl. a Tornai-karszton) bükkösökben ill. gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele, a kora tavaszi geofiton aszpektus tagja. Hagymagumójából két zöld, de barna foltos tőlevél és egyetlen, vöröses-barnás tőkocsányon ülő élénkrózsaszín virág fejlődik. A lepellevek először előre-, majd jellegzetesen hátrahajlók. Porzói feltűnő, kékeslila színűek. Virágzási ideje általában március-áprilisban van. A növény alacsony termetű, mintegy 15-25 cm magas. Levele később elveszíti foltjait (teljesen kizöldül), majd a termésérés után minden föld feletti része elszárad, és a növény visszahúzódik a talajba. Védett, ritka faj, amit az illegális gyűjtés is veszélyeztet. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=324

Fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)

Minden vélemény számít!

Zárvatermők > kétszikűek > kőtörőfűfélék > fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)

Lódarázs (Vespa crabro)

Minden vélemény számít!

Ízeltlábúak > rovarok > hártyásszárnyúak > redősszárnyúdarazsak > európai lódarázs (Vespa crabro)

A lódarázs (Vespa crabro) a társasan élő redősszárnyú darazsak közé tartozó, hazánkban őshonos hártyásszárnyú. Mintázata sárga-barna, ami jól elkülöníti a sárga-fekete mintázatú rokonságtól. Alapvetően ragadozó, bár édes gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Fészkét megrágott faanyagból készíti, általában faodvakba, de üresen álló emberi építményekbe, fészerekbe, padlásokra is beköltözhet. Kedvező időjárás és sok taplálék esetén nyár végére egy lódarázsfészekben akár több száz darázs is élhet egyszerre. A lódarázs a fészek közelében elég támadékony, így – ha észrevesszük – jobb azt több méteres távolságból elkerülni. Ősszel, amikor az idő hidegebbre fordul, a dolgozók és a hímek elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át. Ők fogják a következő évben a petéik lerakásával újraindítani a fészek életét. Az ivar kialakulása a hártyásszárnyúaknál eltér az emlősöknél (embernél) megszokottól: ha a nőstény (anya / királynő) megtermékenyítetlen petéket rak, abból hím darazsak jönnek létre, a megtermékenyített petékből nőstények keletkeznek: vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok (haploid-diploid ivarmeghatározás).

A nőstény lódarázs akár 3,5 cm-es is lehet, tavasszal még gyakran elhagyja a fészket, de később, amikor kikelnek az első (nőstény) dolgozók, már egyre ritkábban repül ki, és csak a peterakással foglalkozik. A lódarazsak kisabb rovarokkal (legyekkel, más darazsakkal, méhfélékkel) táplálkoznak, a méhkaptárak közelében így komoly károkat okozhatnak, mivel jóval nagyobb termetük miatt a méheknek nincs esélyük a lódarázzsal szemben. Nagy, összetett szemeiken kívül még három pontszemük is van a fejük tetején, csápjuk barna, a hímeké egy csápízzel hosszabb, mint a nőstényeké. Fullánkjuk sima, így akár többször is szúrhatnak vele. Csípésük erős fájdalommal és duzzanattal jár, a több darázscsípés akár életveszélyes is lehet. A hímeknek nincs fullánkjuk, így szúrni sem tudnak.
https://www.tiszatoelovilaga.hu/lodarazs/
https://parkerdo.hu/parkerdo/a-lodarazs-nem-ellenseg-ezt-tedd-ha-szembe-talalkoztok-az-erdoben/

→ https://sirbuday.hu/2025/05/29/lodarazs-vespa-crabro-feszek/

Buday Ádám fotóblogja

Ügyes vagy, megtaláltad!

Makró kategória bejegyzései

Nőszirmok (Iris sp.)

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

Sáfrányok (Crocus-fajok)

Deres bikapók (Eresus hermani)

Sisakos sáska (Acrida ungarica)

Loncfélék

Lebenyes ászka (Trachelipus ratzeburgii)

Kakasmandikó – Erythronium dens-canis

Fürtös kőtörőfű (Saxifraga paniculata)

Lódarázs (Vespa crabro)