sirbuday bejegyzései

Nyúl a pusztán

Gerincesek > emlősök > méhlepényes emlősök > nyúlalakúak > nyúlfélék > mezei nyúl (Lepus europaeus)

Mezei nyúl lapulóban
Nyuszi hopp!
A ritka repülő nyúl
Már biztosnságban...

A békési pusztán sétálva fedeztem fel ezt a lapuló mezei nyulat, ami annyira bízott a mimikrijében, hogy egészen közel engedett, de aztán, hogy lepleződött…

A Magyarországon honos két nyúlfaj közül (mezei és üregi) ez a nagyobb. Mivel nem ás föld alatti járatokat, jóval gyakrabban találkozhatunk vele. Növényevők, többnyire fűféléket és más lágyszárú növényeket, télen fák és bokrok kérgét és rügyeit, magvakat fogyasztanak. A művelt mezőgazdasági területek segítik elterjedésüket, ezek búvóhelyként és táplálékként egyaránt fontosak számukra. Metszőfogai folyamatosan nőnek, szemfogai hiányoznak, zápfogai redős felületűek. Összesen 6 metszőfoga van, ebből 2 a felső két, nagyobb metszőfog mögött!

Szemei hatalmasak, a fejen oldalt helyezkednek el, nagy látóteret, de korlátozottabb térlátást biztosítva az állatnak. Veszély esetén fülüket hátrahajtva lelapulnak, bízva rejtőszínükben (1. kép), de ha ez nem működik nagy ugrásokkal (2-3. kép) vagy cikcakkban futva menekülnek el. Sebességük ilyenkor elérheti a 60-70 km/órát is, amit a hátsó lábkon található speciális talpszőrzet is segít (tapadás, gyors irányváltások).

Fiókái nyitott szemmel és finom szőrzettel fedetten a talajfelszínen jönnek a világra, és pár órán belül már futni is tudnak, de jellemzően az anya távollétében a földhöz lapultan várakoznak. Nem védett, rendszeresen vadásszák.

Csillárkamoszat (Chara vulgaris)

Csillárkamoszatok > Characeae > közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)

Közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)
Közönséges csillárkamoszat (Chara vulgaris)

A csillárkamoszatok különös felépítésű növények. Régebben a zöldmoszatok törzsébe sorolták őket, újabban azoktól elkülönült törzsbe (Charophyta) tartoznak. Álszövetes felépítésűek, gyökér-, szár- és levélszerű részeik vannak, de valódi szöveteik még nincsenek. Méretük 10-100 cm közötti, általában sekély, könnyen felmelegedő vizek lakói, ahol akár tömegesek is lehetnek. Szárszerű részeiken örvösen álló, leginkább a zsurlókra emlékeztető oldalágakat hoznak, de a zsurlókkal ellentétben ez a központi tengely spirális (csavarodott), ilyet a fejlett növényeknél nem találunk. Ivarszerveik nyár végére alakulnak ki, ovális, zöldes színű női, és narancssársás hímivarszerveik fejlődnek, ezek az oldalelágazások tövében találhatók. A csillárkamoszatok világhírű magyar kutatója volt Filarszky Nándor (1858-1943), aki három évtizeden át vezette és modernizálta a Természettudományi Múzeum Növénytárát.

https://trianon.nhmus.hu/hu/trianon-eloestejen/novenytar/a-novenytar-es-gyujtemenyei-a-szazadfordulotol-az-1920-as-evekig

Ageratina adenophora

Zárvatermők > kétszikűek > őszirózsafélék > Ageratina adenophora 

Ageratina adenophora (Tenerife)
Ageratina adenophora (Tenerife)

Számos csalódásaim egyike. Egy ismeretlen növény vagy állat megtalálásakor az ember mindig azt hiszi, megtalálta a rettentő ritka és különleges példányt, amiről később többnyire kiderül, hogy teljesen közönséges – bár persze lehet szép. Fordítva még rosszabb: na arról persze csak egyetlen kép készült, ami tényleg ritka, és az az egy kép is khm… lehetne jobb 🙂

Az Ageratina adenophora mint kiderült Mexikóban őshonos, és a világ több pontjára eljutott (leginkább mint dísznövény, mert hát szép és tartós), és elég kártékony az új területeken. Szóval nemhogy nem bennszülött különlegesség, hanem mint inváziós fajt, inkább irtani kellene… Hát így van ez.

https://www.inaturalist.org/taxa/64114-Ageratina-adenophora#articles-tab