Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > egyenes iszalag (Clematis recta)
Egyenes iszalag (Clematis recta)
Egyenes iszalag (Clematis recta)
Az iszalag (Clematis) nemzetségnek négy őshonos faja fordul elő Magyarországon. A nagyon közönséges, több méteres, fákra felkapaszkodó szárú erdei iszalaghoz (Clematis vitalba) hasonló levelű és virágú egyenes iszalag csak 1-1,5 méter magasságot ér el, részben a földön fekvő szára virágzáskor felegyenesedik (innen kapta nevét), hajtása a felső részén rövid szőröktől molyhos. Virágzata általában négy vagy öt lepellevélből áll, a szélükön szőrösek, hófehérek. Porzói sárgák, a virágokból kiállnak. Három-hét levélkéből álló páratlanul szárnyalt összetett leveli átellenesen állásúak, a levélkék ép szélűek, csak a fonákukon szőrösek. A növény kedveli az erdőszéleket, cserjés domboldalakat, nálunk szórványos elterjedésű, de az Alföld kivételével nem számít ritkaságnak.
Ősi felépítésű hártyásszárnyúak, jellemző, hogy a tor és a potroh még nem különült el jól láthatóan, vagyis nincs „darázsderekuk”. Testükön a szelvények szabad szemmel is jól megfigyelhetőek, szárnyaik sűrűn erezettek. A bunkóscsápú levéldarazsak – ahová ez a faj is tartozik – bunkószerűen megvastagodott utolsó csápízeikről kapták nevüket.
A levéldarazsak szinte kivétel nélkül növényevők: lárváik – melyek hasonlítanak a lepkék hernyóira (ezért ezeket álhernyónak nevezzük) – szabadon, vagy növények belsejében fejlődnek. Néhány fajuk túlzottan elszaporodva károkat is okozhat a termesztett növényekben.
Táj palackfákkal és sárkányvérfákkal (Jemen, Socotra)
Táj palackfákkal (Jemen, Socotra)
Eredeti élőhelyükön (Kelet-Afrikában, az Arab-félszigeten, valamint Socotra-szigetén) akár 3-4 méteres magasságúra is megnőhetnek ezek pozsgás növények. Rendkívül szárazságtűrőek, megvastagodott szárukban tetemes mennyiségű vizet képesek raktározni. A tárolt folyadék nem fogyasztható, a növény embernek és legelő állatnak egyaránt mérgező. A növény rendszertanilag a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozik, a hazai fajok közül a kis télizöld és a pusztai meténg virága, virágszerkezete hasonló felépítésű. Megvastagodott szára rendkívül változatos alakú, gyakorlatilag nincs két egyforma példány, a szabályos megnyúlt palack formától a több törzsű, elágazó, szabálytalan változatig szinte bármilyen lehet a vastagodás. A pozsgáskedvelők körében a növény nagyon népszerű, számtalan változatát nemesítették ki. Socotra szigetén bennszülött alfaja él.