sirbuday bejegyzései

Déli cselling (Notholaena marantae)

Harasztok > páfrányok > szalagpáfrányfélék > déli cselling (Notholaena marantae)

Déli cselling (Notholaena marantae)
Déli cselling (Notholaena marantae) levélfonák

Mészkerülő, sziklalakó páfrányunk. A faj széles elterjedési területű, de populációi mindenhol kis példányszámúak, mert a növény ökológiai igényei igen speciálisak. Magyarországon egyetlen termőhelye a Balaton-felvidéken található Szent György-hegyen van, ahol déli oldal napos, nyáron felforrósodó szerpentinsziklái között él egy kisebb, 100-200 egyedre becsült, de stabil populációja. A növény kis vagy közepes termetű, levelei 10-30 cm-es hosszúságúak, egyszeresen, vagy kétszeresen szárnyaltak, a levélnyél kb. akkora vagy hosszabb, mint maga a levéllemez. A tavasszal világoszöld levél nyárra már sötétzöld, vastag, bőrszerűvé válik, áttelel. A levélfonákot világosbarna pikkelyek fedik, a spóratartók ez alatt találhatók. Spóraérése június-júliusban van. Hosszantartó szárazságban a növény levelei – a pikkelypáfrányhoz hasonlóan – fonákukkal kifelé összepöndörödnek, de eső hatására képesek vizet felvenni, és gyorsan újra kizöldülnek. Ez a tulajdonság („poikilohidrikus”, változó vízállapotú) nem számít különlegesnek zuzmók vagy a mohák között, de a harasztoknál már jóval ritkább.

A cselling nálunk valószínűleg az utolsó jégkorszakot megelőző melegebb időszakból maradt fenn, vagyis preglaciális maradványfaj. Ritkasága, növényföldrajzi jelentősége miatt fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cselling

https://www.inaturalist.org/taxa/489081-Paragymnopteris-marantae

Oxalis pes-caprae madársóska

Zárvatermők > kétszikűek > madársóskafélék > Oxalis pes-caprae

Oxalis pes-caprae
Oxalis pes-caprae

Eredeti őshazája Dél-Afrika, de mára a világ minden kontinensén megtalálható. Igénytelen, de szép növény, napsárga virágai igen dekoratívak. Kivadulva invazívvá válik, a számára kedvező helyeken tömeges lehet, kiszorítva az eredeti, őshonos vegetációt. Ezután már gyakorlatilag kiirthatatlan, mert a föld alatt apró hagymákat képez, így a növényt kihúzva, ezek a kis hagymák leszakadva a talajban maradnak. Megfigyelték, hogy a meghódított, új területeken sokszor már magot sem képez, csupán vegetatív úton szaporodik. Mint minden madársóskának, ennek a fajnak is magas az oxálsav tartalma, így a növény kellemesen savanykás ízű, de a nagy mennyiségű oxálsav már mérgezést okoz (pl. a legelőre frissen kiengedett juhok néhány napon belül elpusztultak, ha madársóskában gazdag réten legeltek). Az oxálsav megköti a szervezetben a kalcium-iont, és oldhatatlan kalcium-oxalátot képez, ami a vér kalcium-szintjének hirtelen csökkenése miatt okoz visszafordíthatatlan károsodást. Megfőzve csökken az oxálsav tartalom. Hosszútávon a vesében kialakuló vesekőképződéshez is hozzájárul, ami nagyrészt szintén kalcium-oxalátból áll.

Crescentia mirabilis

Zárvatermők > kétszikűek > szivarfafélék > Crescentia mirabilis

Crescentia mirabilis
Crescentia mirabilis

A nálunk parkfaként gyakran ültetett szivarfa rokona. A faj elterjedési területe igen szűk, csak Kuba déli területein fordul elő, így erősen veszélyeztetett, IUCN vöröslistás faj. (A kép botanikuskertben készült.)

https://www.iucnredlist.org/species/241361072/241364351

Planocera ceratommata

Laposférgek > örvényférgek > ágasbelűek > Planoceridae > Planocera ceratommata

Planocera ceratommata laposféreg, Korfu

Bevallom, a görögországi nyaralásunk során nem készültem fel kellőképpen laposféregfotózásra. A váratlan találkozás ezzel a viszonylag nagy, a hazánkban látott fajokhoz képest sokkal nagyobb, több centis tengeri örvényféreggel így gondolkodóba ejtett.

Végül a búvárszemüveg jelentette a megoldást, mert persze kivittem a partra, hogy megmutassam, és ahogy vártam Gabi fintorgott, Gergő lelkesedett 🙂 De a dokumentálás sem maradhatott el, így alulról, a búvárszemüveg üvegjén át készült a felvétel, háttérben az ég kékjével.

A laposférgek még igen kezdetleges állatok: bár már van bélcsatornájuk, de az csak egy nyílású (vagyis a szájnyílás egyben a végbélnyílás is). Viszont a középbelük nagyon elágazó, gyakorlatilag helyettesíti a keringési rendszert, és finom, vakon végződő ágai egészen a sejtekig eljuttatják a részben megemésztett táplálékot (ez a béledényrendszer). A laposférgek törzsén belül az örvényférgek a szabadban élnek és ragadozók (a többi csoport belső élősködő), az állat hasi oldalán kb. középen elhelyezkedő, kiölthető garatjukkal kapják el zsákmányukat.