A vegetációs időszak utoljára virágzó hazai orchideája az őszi fűzértekercs, virágzási ideje augusztus-szeptemberben van. Újabban boldog-boldogtalan rátalál, az interneten valóságos fűzértekercs dömping van a növényes oldalakon 🙂 Pedig kis termete miatt nehezen észrevehető, hiszen csak 15-20 cm magasságú. Virágzó állapotban levelei nincsenek, fehér virágai pedig csavartan helyezkednek el a virágzati tengelyen. A virágzat sűrűn fehér mirigyszőrős. Mézajka zöldesfehér, egy-egy virág igen törékeny felépítésű. Nálunk elterjedésének súlypontja a Dunántúlra esik, főként réteken, legelőkön vagy savanyú homoki gyepekben él. Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Testvérfaja, a hazánkból valószínűleg kipusztult nyári füzértekercs (Spiranthes aestivalis) csak néhány lelőhelyről volt ismert a Zalai-dombvidéken és a Kisalföldön.
Endemikus faj, csak Socotra szigetén fordul elő. Érdekessége, hogy ez az egyedüli tökféle, aminek a szára elfásodik! Törzse akár az 1 méteres vastagságot is elérheti, idősebb korára palack alakúvá válik, de magassága ekkor is csak 3 méteres lesz. A faj egylaki, a hímivarú és nőivarú virágok egy növényen fejlődnek. Virágai sárgák, termése éretten vörös színű. https://alchetron.com/Dendrosicyos
A Nootka csillagfürt leginkább Izlandról ismert, bár oda csak 1945-ben telepítették be Észak-Amerikából. Gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok ének szimbiózisban, így képes a gyengébb minőségű talajokon is megélni. Izlandra is talajjavító és eróziót csökkentő hatása miatt telepítették, de hamar invazív fajjá vált, hasonlóan más északi országokhoz, ahol – bár nagy tömegben hihetetlenül szép látványt nyújt – szintén egyre komolyabb problémákat okoz (Norvégia, Svéd- és Finnország).