Növények kategória bejegyzései

Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)

Harasztok > páfrányok > pajzsikafélék > északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)

Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)

Arasznyi, sziklalakó páfrányunk. Mészkerülő, nálunk a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Mátrában és a Börzsönyben van ismert előfordulása. Legnagyobb populációja a füzéri Várhegyen, sziklagyepben él.

A növény levélgerince és a levél fonáka sűrűn pelyvaszőrős. Spóraérése július-augusztusban van. Nagyon ritka, fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Testvérfaja, a havasi szirtipáfrány (Woodsia alpina) csak a Saskőről (Mátra) volt ismert, innen valószínűleg kipusztult.

Réti kakukkszegfű (Lycnis flos-cuculi)

Zárvatermők > kétszikűek > szegfűfélék > réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi)

Réti kakukkszegfű (Lycnis flos-cuculi)

Nedves rétek gyakori, néha tömeges növénye, az öt rózsaszínű szirom 4-4 sallangra hasadt. A Lychnis nemzetség másik két hazai faja, a bársonyos kakukkszegfű (L. coronaria) és az enyves szurokszegfű (L. viscaria) más élőhelyen élnek, de szintén gyakoriak hazánkban. A kép még Pentax géppel, 2007-ben készült.

Őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Zárvatermők > egyszikűek > jácintfélék > őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)

Évelő, hazai rokonaitól eltérően ősszel virágzó hagymás növény. Jellemző élőhelyei a száraz füves-sziklás hegyoldalak, karsztbokorerdők, ahol jellemzően az őszi esők megindulása után, szeptember-októberben virágzik. A kocsányon 5-20, kékeslila virág fejlődik, az 1-2 mm széles levelek csak később kezdenek kifejlődni és áttelelve a következő nyáron száradnak el. A faj mediterrán elterjedésű, ennek ellenére igen meglepett, amikor október végén a portugál tengerparton, a sziklás-homokos talajon megpillantottam ezt az alig 3 centis csöppséget.

Gyapjúsás

Zárvatermők > egyszikűek > sásfélék > széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) 

Zárvatermők > egyszikűek > sásfélék > keslenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium)

Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Bulgaria
Keslekenylevelű gyapjúsás (Eriphorum angustifolium), Izland
Gyapjúsásos láprét Izlandon

Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum)

Zárvatermők > kétszikűek > gólyaorrfélék > nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum)

Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum)
Kerti muskátli (Pelargonium zonale)

A gólyaorrfélék közé általában rózsaszín, piros vagy lilás virágszínű fajok tartoznak, leveleik megdörzsölve jellegzetes illatúak. A gólyaorr (és a rokon gémorr) fajok különleges alakú megnyúlt termésükről kapták a nevüket. A legenda szerint a fajt leíró Linné egy kellemetlen szagú barátjáról, Robertről nevezte el a fajt…

A Dél-Afrikából származó muskátlifajok és nemesített fajtáik szintén a gólyaorrfélék családjába tartoznak.

https://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/nehezszagu-golyaorr

Homoki porcsinkeserűfű (Polygonum arenarium)

Zárvatermők > kétszikűek > keserűfűfélék > homoki porcsinkeserűfű (Polygonum arenarium)

Zárvatermők > kétszikűek > keserűfűfélék > madár porcsinkeserűfű (Polygonum aviculare)

Homoki porcsinkeserűfű (Polygonum arenarium)
Madár porcsinkeserűfű (Polygonum aviculare)

Ő az új kedvencem… Eddig sose láttam, pedig nem is ritka, de annál szemet gyönyörködtetőbb kis virág. Persze le kell hajolni hozzá, mert többnyire 10-20 cm-esre nő csak meg, és persze a nevét sem véletlenül kapta: homokos talajon találjuk júliustól októberig. Illetve akkor virágzik. A határozó szerint ilyen helyeken nem csak gyakori, de állományalkotó is lehet. Virágai alapból fehérek, de rózsaszín, sőt egészen piros lepellevelű példányok is előfordulnak.

Gyakoribb rokona, a közelről nézve szintén dekoratív madár keserűfű (2. képen) a taposott helyeken érzi jól magát, így gyakran láthatjuk út- vagy járdaszegélyeknél, térkövek réseiben vagy egyéb bolygatott helyeken illetve gyomtársulásokban. Bár a lepellevelei ennek a fajnak is lehetnek rózsaszínesek, de mindig egy jól látható, markáns zöld csíkot is viselnek.

Téli zsurló (Equisetum hyemale)

Harasztok > zsurlók > zsurlófélék  > téli zsurló (Equisetum hyemale)

Téli zsurló (Equisetum hyemale)
Téli zsurló (Equisetum hyemale)

A zsurlók (a korpafüvekkel és a páfrányokkal együtt) a harasztok törzsébe tartoznak. Nevüket valószínűleg a szilícium-dioxid kristályokat tartalmazó, érdes tapintású szárukról kapták, amivel pl. edényeket lehetett súrolni. Leveleik elcsökevényesedtek, pikkelyszerűek, így a növény a szárával fotoszintetizál. A téli zsurló könnyen felismerhető faj: bordázott szára nem ágazik el, sötétzöld, 4-6 mm átmérőjű, áttelelő – innen kapta a nevét. A levélhüvelyek alján és tetején egy-egy jellegzetes, sötétebb sáv látható. Spóratartója a fotoszintetizáló hajtás tetején fejlődik, kb. 1 cm nagyságú, hegyben végződő. Jellegzetes, de viszonylag ritka faj. Különleges megjelenése miatt kertészeti változata is kapható.

Védett faj, természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)

Harasztok > korpafüvek > korpafűfélék > kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)

Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)
Kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum)
Kígyózó korpafű érett sporangiumokkal

A korpafüvek (Lycopsida) a harasztok legősibb élő csoportját alkotják. Magyarországon csak maroknyi fajuk él, mindegyik ritka és védett. A kígyózó korpafű örökzöld növény, meddő hajtásai a földön kúsznak, a spórás hajtások felemelkedőek, 10-30 cm-esek. Levelei 6-8 mm hosszúak, élénk zöldek, a hajtás tengelyétől mereven elállnak, végük hegyes, de nem szőrben végződő. Spóratartói nyél nélküliek és egyesével állnak a hajtások végén. Spóraérése nálunk július-szeptember közé esik. Hazánkban csak az ország két egymástól távoli pontján, a Zempléni-hegységben illetve a Vendvidéken fordul elő, mindenhol savanyú talajú erdei- és lucfenyvesekben, nyíres fenyéreken.

Védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Lycopodium annotinum hajtások
Lycopodium annotinum őszi hajtások