Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > boglárkalepkék > ezüstkék boglárka (Polyommatus coridon)
Ezüstkék boglárka (Polyommatus coridon)
Minden vélemény számít!
Állatok kategória bejegyzései
Közönséges bársonyatka (Trombidium holosericeum)
Ízeltlábúak > pókszabásúak > atkák > bársonyatkafélék > közönséges bársonyatka (Trombidium holosericeum)
Barna tűzlepke (Lycaena tityrus)
Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > boglárkalepkék > barna tűzlepke (Lycaena tityrus)
Gyászcincér (Morimus funereus)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > cincérfélék > gyászcincér (Morimus funereus)
Homokfutrinkák (Cicindela-fajok)
A homokfutrinkák igazi futóbogarak, hosszú és karcsú lábaikkal igén fürgén mozognak a talajon, ha pedig veszélyben érzik magukat sebesen szárnyra kapnak, hogy aztán néhány méterrel arrébb újra leszálljanak. Fejükön kétoldalt a fej méretéhez képest óriási összetett szemeket viselnek, fogazott rágóik is hatalmasak, összecsukva keresztezik egymást. Mind a kifejlett bogarak, mind lárváik ragadozók, de a lárvák rejtett életmódot élnek, a laza talajba épített függőleges fogócsőben élnek, aminek tetejét lapos fejükkel zárják le. A talajfelszínen mozgó áldozataikat hirtelen mozdulattal elkapják és a lakócső alján fogyasztják el.
A homokfutrinka formák közé Magyarországon 3 nemzetség 8 faja tartozik, ezek a következők:
- sziki homokfutrinka (Calomera littoralis nemoralis)
- mezei homokfutrinka (Cicindela campestris),
- öves homokfutrinka (Cicindela soluta),
- nyugati homokfutrinka (Cicindela transversalis),
- pannon homokfutrinka (Cicindela soluta pannonica), és a
- erdei homokfutrinka (Cicindela sylvicola)
- parti homokfutrinka (Cylindera arenaria viennensis)
- parlagi homokfutrinka (Cylindera germanica)
Nyerges szöcske (Ephippiger ephippiger)
Ízeltlábúak > rovarok > egyenesszárnyúak > fürgeszöcskék > nyerges szöcske (Ephippiger ephippiger)
A nyerges szöcske egy viszonylag nagytermetű (20-35 mm), röpképtelen szöcskefajunk. Szárnyai kifejlett korában is csökevényesek maradnak, de pikkelyszerű maradványuk jól látható az állaton. Az imágók általában júliustól októberig figyelhetők meg, alapszínük zöld vagy barnás egyaránt lehet, a nőstényeknek jól látható, kardszerű tojócsövük is van, a hím példányoknak csak két apróbb cercusuk van. Főként növényekkel táplálkozik, bár néha kisebb rovarokat is elfogyaszt. Melegkedvelő állat: kedveli a cserjékben gazdag déli fekvésű domboldalakat, karsztbokoredőket. Hangja jellegzetes, éles. Általában a cserjeszinten tartózkodik, zavarásra ledobja magát. Magyarországon sokfelé előfordul, bár nem tartozik a kimondottan gyakori szöcskefajok közé.
Nagyfejű csajkó (Lethrus apterus)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > lemezescsápúak > álganajtúrófélék > nagyfejű csajkó (Lethrus apterus)
Rezedalepke (Pontia daplidice)
Ízeltlábúak > rovarok > lepkék > fehérlepkék > rezedalepke (Pontia daplidice)
Havasi cincér (Rosalia alpina)
Ízeltlábúak > rovarok > bogarak > cincérek > havasi cincér (Rosalia alpina)
Viszonylag nagyméretű bogárfaj, aki valaha is találkozott vele, nemigen fogja más fajjal összetéveszteni. Színe igen jellegzetes: fekete – hamvas kék szárnyfedői és hosszú szőrpamacsos, szintén fekete-kék csápjai vannak. Sokak szerint a legszebb hazai bogárfaj, de legalábbis dobogós… A „havasi” név erős túlzás, hiszen a bogár leginkább a bükkfához kötődik, lárvái az elpusztult, korhadó fában fejlődnek 2-4 évig. Ilyen fatörzsek körül látható június végétől, vagyis a cincérek között elég későn van a rajzása. A hímek jelennek meg először, őket általában néhány nap késéssel követik a nőstények. A kifejlett bogarak a bükkfatörzseken tartózkodnak, meleg, napos időben ill. megzavarva könnyen szárnyra is kapnak. Elég jól repül.
A megtermékenyített nőstények a peték számára alkalmas holt fát (főként bükköt, de ritkán gyertyánt, juhar-vagy kőrisfajokakat) keres, ahová egyesével rakja le a petéit. (Az elpusztult, de árnyékos helyen álló vagy fekvő fatörzsek a lebontó gombák jelenléte miatt nem alkalmas a bogár fejlődéséhez.) A kifejlett állatok viszonylag rövid ideig, alig egy-két hétig élnek, aztán elpusztulnak. A frissen kivágott, és az út szélén hagyott bükkfatörzsek nyáron erősen vonzzák a petéző havasi cincéreket, de az ezekbe rakott petékből már sosem lesznek kifejlett bogarak… Az erdőgazdálkodók felelőssége, hogy a fák kitermelését ne nyáron, hanem télen vagy kora tavassza végezzék, és a kivágott fatörzseket minél gyorsabban szállítsák el az erdőből. A havasi cincér Európa több országában is ritka, védett faj, nálunk is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Imádkozó sáska (Mantis religiosa)
Ízeltlábúak > rovarok > fogólábúak > imádkozósáska (Mantis religiosa)
Egyedi testflépítése és életmódja miatt az egyik ikonikus hazai rovarfajunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy magyar neve megtévesztő, nem a sásákák (Egyenessszárnyúak) közé, hanem külön rovarrendbe, a Fogólábúak (Mantoidea) rendjébe tartozik. Magyarországon ez az egy faj fordul elő, bár 2019-ben dél felől új betelepülőként megjelent az órás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) is, azóta az ország több pontján is megfigyeltek (pl. Szegeden vagy Budapesten a Városligetben).
A fogólábúak nevüket módosult első lábpárjukról kapták, ezzel ragadják meg és tartják fogva zsákmányukat, ami főként rovarokból áll. Nyugalomban az első két lábukat szorosan a torhoz szorítja, mintha imádkozna, másik nevét, az ájtatos manót is innen kapta. Rágó szájszervük van, a még élő zsákmányból ezzel falatoznak komótosan. A nőstények jóval nagyobbak, mint a kisebb testű és fürgébb hímek, akik gyakran esnek áldozatul a nőstényeknek, akik akár a párzás közben elkezdhetik a hím elfogyasztását! A nőstény által lerakott eleinte puha, de később megkeményedő kokonban, akár száznál is több pete lapul, amik áttelelve csak a következő tavasszal kelnek ki.
Fejlődésük kifejlés. Ha védekeznie kell, mellső tüskés lábait száttárva felágaskodik, nyárnyait kinyitva fenyegető pózt vesz fel. Színük barnás vagy a zöld különféle árnyatai lehetnek, amivel jól be tudnak olvadni a környezetükbe.
https://greenfo.hu/hir/terjed-a-golyostoll-meretu-orias-azsiai-imadkozo-saska/