Növények kategória bejegyzései

Kakasmandikó – Erythronium dens-canis

Zárvatermők > kétszikűek > liliomfélék > európai kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Egyik legszebb kora tavaszi vadvirágunk, jellegzetes virága és foltos levelei miatt mással nemigen téveszthető össze. Hazánkban leginkább a Dunántúl déli és nyugati részén, illetve ÉK Magyarországon (pl. a Tornai-karszton) bükkösökben ill. gyertyános-tölgyesekben találkozhatunk vele, a kora tavaszi geofiton aszpektus tagja. Hagymagumójából két zöld, de barna foltos tőlevél és egyetlen, vöröses-barnás tőkocsányon ülő élénkrózsaszín virág fejlődik. A lepellevek először előre-, majd jellegzetesen hátrahajlók. Porzói feltűnő, kékeslila színűek. Virágzási ideje általában március-áprilisban van. A növény alacsony termetű, mintegy 15-25 cm magas. Levele később elveszíti foltjait (teljesen kizöldül), majd a termésérés után minden föld feletti része elszárad, és a növény visszahúzódik a talajba. Védett, ritka faj, amit az illegális gyűjtés is veszélyeztet. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
https://termeszetvedelem.hu/talalati-oldal/?type=vedett-fajok&id=324

Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

Zárvatermők > kétszikűek > hunyorfélék  > pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

Pirosló hunyor - Heleborus purpurascens
Pirosló hunyor (Heleborus purpurascens)
Pirosló hunyor (Heleborus purpurascens)

A három magyarországi hunyorfaj közül talán a legszebb, legdekoratívabb megjelenésű. Virágzási ideje kora tavasszal, március-április hónapban van, nálunk csak az Északi-középhegységben illetve a Duna vonalát átlépve a Visegrádi-hegységben és a Pilisben fordul elő. Leggyakrabban bükkösökben és gyertyános tölgyesekben találkozhatunk vele. Virága nagyméretű, pirosas vagy rózsaszínű, néha zöldes árnyalattal. Virága különleges: sziromlevelei apró zöldes mézfejtőkké alakultak, amit szirmoknak gondolunk azok a növény csészelevelei. Ezek a beporzás után sem hullanak le, hanem megzöldülve a termésérésig megmaradnak. Termése tüszőcsokor. Levelei nagyok, általában nem áttelelők, csak a virágzás után fejlődnek ki. A növény minden része mérgező, helleboreint tartalmaz.

Magyarországon a pirosló hunyoron (Helleborus purpurascens) kívül még két hunyorfaj fordul elő: a Dél-Dunántúlra jellemző, nagyméretű, sárgászöld virágú illatos hunyor (Helleborus odorus), illetve a Dunántúli-középehegységre illetve a Dunántúli-dombvidékre jellemző, kisebb és zöldesebb virágú kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum). Mindhárom hunyorfajunk védett!

https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/a-tavasz-korai-hirnokei-a-hunyorok-nyomaban-hu https://www.turistamagazin.hu/hir/meltatlanul-kevesse-ismert-tavaszi-virag-a-piroslo-hunyor

Tartós szegfű (Dianthus diutinus)

Zárvatermők > kétszikűek > szegfűfélék > tartós szegfű (Dianthus diutinus)

Tartós szegfű (Dianthus diutinus)

Bennszülött szegfű-fajunk, amely kizárólag a Duna-Tisza közti homokterületek lakója. Viszonylag magas termetű (-50cm), az egész növény szürkészöld viaszbevonattal rendelkezik. Virágai a szár végén többesével fejlődnek, rózsaszínűek. Virágzási ideje júniustól-szeptemberig tart. A növényt Kitaibel Pál fedezte fel Csévharaszton. A tartós szegfű teljes világállománya Magyarország területén van, a legnagyobb populáció Bodogláron (~8000 tő) és Bócsán (~3500 tő) található. Élőhelyét, a nyílt homoki gyepeket leginkább a selyemkóró, az akác és a bálványfa térhódítása veszélyezteti, de a legelő birkák is előszeretettel fogasztják hajásait. A faj megmentése érdekében 2006-ban LIFE Nature projekt indult, ennek keretében a Szegedi Tudományegyetem botanikus kertjében magról nevelt, mintegy 19.000 tövet ültettek vissza a természetbe az eredeti populációk megerősítésére, többségüket sikeresen.
Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
https://greenfo.hu/hir/tartosan-tulel-a-tartos-szegfu/

Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

Zárvatermők > kétszikűek > boglárkafélék > hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

Hármaslevelű szellőrózsa - Anemone trifolia
Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)

A hozzá hasonló berki szellőrózsától (A. nemorosa) fűrészes szélű, hármas gallérozó leveleivel, és fehér színű porzóival tér el (a ligetinek sárgák). Ezzel a szép, tavaszi növénykével Magyarországon csak a Zákány-Őrtilos környéki gyertyános-tölgyesekben és bükkösökben találkozhatunk, ún. illír flóraelem. Virágzási ideje április-május hónapokban van, jelenlegi állományát kb. 5000 tőre becsülik. Védett faj, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Hármaslevelű szellőrózsa - Anemone trifolia
Hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia)
Virágszerkezeti eltérés (megduplázódott lepelkör)

Tőzegmohák (Sphagnum spp.)

Mohák > lombosmohák > Sphagnaceaea > Sphagnum spp.

Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.)
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.)
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.)
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.
Tőzegmoha-faj (Sphagnum sp.)
Tőzegmoha-faj (Sphagnim sp.)
Tőzegmoha-faj és szőrmoha-faj
Tőzegmoha-faj (Sphagnim sp.)
Tőzegmoha-faj (Sphagnim sp.)

A tőzegmohák (Sphagnum nemzetség) már ránézésre is jól elkülöníthetőek a többi hazai mohától: csúcsi részükön fejecske alakul ki, alsóbb részeik, gyökerecskéjük hiányzik: a növény felfelé folyamatosan nő, alul folyamatosan pusztul. Színük is jellegzetes – bár vannak élénkzöld színű fajok is – halványabb, világosabb, sárgás ill. vörös is lehet. Igen nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, élő állapotban tömegük jelentős része víz. Hazánkban spóratartót ritkán fejlesztenek, többnyire vegetatív módon szaporodnak. Élőhelyük speciális, csak savanyú alapkőzeten (ez főként bazalt, andezit vagy homokkő) kialakuló lápokban, állandó friss vízutánpótlású helyeken, kimondottan mészmentes környezetben fordulnak elő. Tőlünk északabbra hatalmas tőzegmohalápok alakultak ki, de nálunk csak apró foltokban találkozhatunk velük, főként az ország két ellentétes sarkában: a délnyugati és az északkeleti országrészben. Magyarországon minden fajuk (20) védett.

Füge – Ficus-fajok

Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > közönséges füge (Ficus carica)

Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > Ficus auriculata

Zárvatermők > kétszikűek > eperfafélék > Ficus aspera

Ficus auricularia
Ficus auricularia
Ficus carica
Közönséges füge (Ficus carica)
Ficus aspera 'Parcellii'
Ficus aspera 'Parcellii'
Ficus aspera

Ficus nemzetség több száz (~880) faja jellemzően a trópusi és szubtrópusi területek lakója. Jellemző rájuk a tejcsövekben található tejnedv (pl. a Ficus elastica tejnedvéből természtes kaucsuk készíthető), valamint a vacokba korsószerűen bemélyedő virágzat, amelynek felső részén csak egy apró nyílás marad szabadon, így speciális beporzást igényelnek. Termésük elhúsosodó terméságazat (fügetermés), amelyben több száz apró, csonthéjas mag található. Több fajuk termése ehető, a közönséges füge (Ficus carica) mediterrán elterjedésű, de Magyarországon is megterem.

Áfonyák

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > fekete áfonya (Vaccinium mytillus)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)

Zárvatermők > kétszikűek > hangafélék > tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)
Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea)
Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Zárvatermők > kétszikűek > bazsarózsafélék > keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

A keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) hazai előfordulására csak 2007-ben derült fény, ekkor találták meg a növény egy kicsi, kb. 12-15 tőből álló populációját a Hegyalján. A Kárpát-medencében ezen kívül csak Erdélyben (Maros-megye, Mezőzáh) ismert egy jóval nagyobb populációja. A növény évelő, lágyszárú, bokrocskái 25-30 cm magasak, az idős tövek többvirágúak. Virágai nagyok, 7-8 cm átmérőjűek bíbor színűek. Termése tüszőcsokor. Virágzási ideje április-májusban van. Kerti dísznövényként („kaporlevelű bazsarózsa”) több fajtáját is ültetik.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-gyonyoru-keleti-bazsarozsa-is-kibontotta-szirmait
https://ng.24.hu/termeszet/2023/05/16/vad-bazsarozsak-nyomaban/

A keleti bazsarózsa termőhelye
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Bimbós keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)
Keleti bazsarózsa (érő termések)